Bemutatkozás

Introduction

Vorstellung

Introductie


	Friss hírek Korábbi hírek Információk Gazdihoz került kutyusok Sikertörténetek Sajtó Önkéntesek Menhely napló


	Képek Video Ovisok a menhelyen Önkéntesek a menhelyen Kutyák a menhelyen Riportok a menhelyről


	Állatok Info PetárdaSTOP MÁOSZ


	Dokumentumok Közhasznúsági jelentések


	Dr. Monika Micheller 1 2 3 Dr. Király László Michael und Silvia Gittelman Miskolci Állatsegítő Alapítvány RSPCA Elitsoft Informatika

A gazdira váró kutyusok egy része megtekinthető az alábbi linken:

Nyílt nap és örökbeadás minden szombaton az állatmenhelyen 10.00 és 16.00 óra között.(Szekszárd, Bogyiszlói út)

Térkép

Állatkínzás Nagydorogon

Úgy tudjuk, gazdája már csak a kutya pusztulására várt Nagydorogon, ezért nem gondozta. Bettit végül állatvédők mentették meg a rendőrséggel közösen. A rozsdás lánc, amin a nagydorogi nő tartotta, már a húsába vágott. Végül megoperálták, most a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány szekszárdi menhelyén lábadozik és vár jobb sorsára.

Riport itt:

http://www.tolnataj.eu/page/video_detail/11121

Tolnatáj Televízió 2010. június 21.

Állatkínzás! Dögszagot árasztott a nő kutyája - megrázó fotók!

Nagydorog

Életveszélybe került egy kutya, mert húsába nőtt a rozsdás lánc, amelyen gazdája tartotta. Az állatot lakossági bejelentés nyomán a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány mentette meg. A szervezet önkéntesei a nagydorogi rendőrőrs munkatársaival keresték fel szombaton a bejelentés nyomán az asszonyt, akinek háza udvarán rátaláltak a megkínzott ebre. A kutya rendkívül sovány volt, gennyes, véres sebe dögszagot árasztott, tudtuk meg Fiáth Szilviától. Az alapítvány elnöke hozzátette, a Betty névre hallgató ebet dr. Király László paksi állatorvos rendelőjébe szállították, ahol hosszú és fárasztó műtét után eltávolították a rozsdás láncot és a gennyes húst, mely azt körülvette. Az eb, amely hihetetlenül türelmesen tűrte a szállítást és a vizsgálatokat, a műtét után a szekszárdi állatmenhelyre került, ahol gondos ápolásban részesül, számolt be Fiáth Szilvia. Mint kifejtette, a nő zavaros magyarázatot adott arra, hogy hogyan és mikor került kutyája ilyen súlyos állapotba. Az asszonynak állatkínzás vétsége miatt kell bíróság elé állnia, az alapítvány pedig kezdeményezi az illetékes jegyzőnél az ebtartástól való eltiltását.

Fotók:

http://www.teol.hu/galerialp/40329

2010. június 21. 10:01 , Legutóbb frissítve: 2010. június 21. 10:56 V. T.

Ilyen tekinteteknek nem lehet ellenállni - fotók!

Ebek és gyerekek szemmel láthatóan egyaránt jól érezték magukat a hétvégén a szekszárdi kutyamenhelyen megtartott Eb-Gyerek-Nap alkalmával. A szekszárdi Mozgásművészeti Stúdió, a Szekszárdi Kutyamenhely és a Szekszárdi Kutyaiskola első alkalommal szervezett ilyen jellegű rendezvényt, ahol a színes programok – többek között táncbemutatók, és ügyességi versenyek – mellett, a gyerekek közelebbről is megismerkedhettek a négylábúakkal, akár egy sétáltatás erejéig is. Ugyanakkor a kedvenceiknek is kedveztek többek között egy igazi gasztronómiai különlegességgel: egy hatalmas kondérban főtt a "kőleves", amiben azért számos a vendégek által hozott, ebek számára finom falat akadt. Huszár Krisztina, a mozgásművészeti stúdió vezetője elmondta, úgy gondolták, hogy jó ha a lányok az egyesület keretein belül nemcsak a tánccal, hanem más lehetőségeket is megismernek. Például megtudják, hogy van egy állatotthon Szekszárdon, ahol sok kutyusnak tudnak segíteni. Akár ha önkéntesként járnak ki, akár ha eszükbe jut, hogy kivigyék az otthon már nem használt takarókat, törölközőket, ételeket.

Fotók:

http://www.teol.hu/galeria/40309

2010. június 21. 07:00 , Legutóbb frissítve: 2010. június 21. 08:33 Hargitai Éva


	Állatkínzás A Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítványhoz bejelentés érkezett, hogy H. Józsefné nagydorogi lakos fehér színű keverék kutyája a szörnyű tartási körülmények miatt elpusztul, ha valaki sürgősen nem viszi állatorvoshoz. Az alapítvány önkéntesei szombaton délelőtt útra keltek, hogy megmentsék a kutya életét. A Nagydorogi Rendőrőrs munkatársaival érkeztek H. Józsefnéhez, aki nem akart senkit beengedni az udvarába. A rendőrség segítségével sikerült bejutni a ház udvarába, ahol az állatvédők meglátták a megkínzott kutyát, melynek nyakába teljesen belenőtt egy vastag, rozsdás lánc. A kutya rendkívül sovány volt, gennyes, véres sebe dögszagot árasztott. A rendőrök és az állatvédők hamar megállapították, hogy az elkövetett állatkínzás bűncselekmény, a súlyosan sérült állatnak pedig sürgős műtéti beavatkozásra volt szüksége. Hamarosan a helyszínre érkeztek a paksi rendőrség bűnügyi szakemberei és egy hatósági állatorvos. Hatóságok képviselői fotókat és jegyzőkönyveket készítettek. H. Józsefné zavaros magyarázatot adott arra vonatkozóan, hogy hogyan és mikor került a tulajdonában lévő kutya ilyen súlyos állapotba. A hivatalos eljárást követően az állatvédők elszállították a kutyát Dr. Király László paksi állatorvos rendelőjébe, ahol a kutyus nyakából hosszú és fárasztó műtét után eltávolították a rozsdás láncot és a gennyes húst, mely azt körülvette. Betty, a kedves és barátságos fehér keverék kutya hihetetlenül türelmesen tűrte a szállítást és a vizsgálatokat. A műtét után már sokkal jobban érezte magát, a Szekszárdi Kutyamenhelyre került, ahol gondos ápolásban részesül. Megállapításra került, hogy a kutya legalább 3-4 hónap alatt kerülhetett ebbe az életveszélyes állapotba. Betty borzasztóan szenvedett, ennek ellenére emberszerető és barátságos tudott maradni. H. Józsefné állatkínzás vétsége miatt bíróság elé fog kerülni, ahol remélhetően megkapja méltó büntetését. A Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány továbbá kezdeményezi az illetékes jegyzőnél az állatkínzó ebtartástól való eltiltását.

EB-GYEREK-NAP

2010. június 19-én, szombaton 14 órától a szekszárdi kutyamenhelyen
Az Aerobic Szekszárd Sportklub, a Szekszárdi Kutyamenhely és a MEOE Szekszárdi Kutyaiskola szervezésében

Szeretnénk egy jó napot szerezni az érdeklődő gyerekeknek és a menhelyen élő kutyusoknak, ezért ezen a napon minden róluk szól majd. Az állatvédő önkéntesek körbevezetnek mindenkit a menhelyen, bemutatják az ott lakókat, akik közül a gyerekek kiválasztják a legszebbet, a leghangosabbat, a legmorcosabbat és a farkát legjobban csóválót. Lehetőségetek lesz arra is, hogy a gyerekek névlegesen örökbe fogadjanak egy-egy kutyust, akit később rendszeresen látogathatnak

Közben lesz ügyes és tanult kutyák bemutatója, a mozgásművész Papák pedig főznek egy finom kőlevest az ebeknek.

Mindent szívesen fogadunk, amit A KONDÉRBA TEHETÜNK!
(Csontot, husit, virslit, kolbászt, répát, leveskockát, tésztát)

Egyéb programok gyerekeknek és szülőknek:

versenyek
táncbemutató
kutyás bemutató
foci, tollas
arcfestés

A helyszínen büfé várja a szomjas látogatókat.

A KUTYUSOKNAK SZÜKSÉGÜK VAN:

használt törölközőkre, ágyneműre, lepedőre, kidobásra ítélt pokrócokra, lábasokra, és műanyag edényekre, labdákra, játékokra, plüss állatokra, és sok-sok élelemre

Minden kutyabarát érdeklődőt szeretettel várunk!

Tízből nyolcnak van gazdája

Rendkívül sikeresnek bizonyult a Tolna Megyei Állat és Természetvédő Alapítvány és a Tolnai Népújság közös akciója, a Gazdit keresünk.

Venter Marianna

Tavaly októberben indult lapunkban a Gazdit keresünk rovat, amely a megye menhelyein élő kutyáknak kívánt - a nyilvánosság erejében bízva - szerető gazdát keresni. - Minden várakozást felülmúlóan sikeres a rovat - mondja Fiáth Szilvia, az alapítvány elnöke. - A Tolnai Népújság utolsó oldalán főként a szekszárdi, de a paksi-, a tengelici- és a bonyhádi menhelyeken élő gazdátlan kutyákat is be tudjuk mutatni. Azt kell mondanom, hogy a visszajelzések alapján az emberek nagyon megszerették a rovatot, és igen nagy az érdeklődés. A múlt héten például pulikeverék kiskutyákat hirdettünk, minden egyes kis jószágra legalább 10-15 érdeklődő jutott, alig tudtunk igazságot tenni, hogy ki kapja a kis állatokat. A legkelendőbbek a kölykök, és a jókülsejű fiatal állatok. Az öreg, nem túlságosan szép ebek már nehezen találnak gazdára, pedig ők is szívesen élnének egy szerető családdal. Az elmúlt néhány hónap alatt már jópár emlékezetes eset történt. Ilyen volt például a buszmegállóba, "szemét" feliratú dobozban kitett h at kis jószág esete. Közülük négy már be sem kerülhetett a Gazdit keresünk rovatba, mert a szomorú sorsukról megjelent cikk hatására még azelőtt gazdát találtak nekik, hogy elérték volna az örökbe adható kort. Végül mind a hatan szerető családba kerültek. Fiáth Szilvia elmondta, hogy minden kutya esetében ügyelnek rá, hogy olyan helyre kerüljenek, ahol a szerető légkör mellett a kutyatartás nem éppen olcsó "luxusát" is fel tudják vállalni az örökbefogadók. Az általános tapasztalat azt mutatja, hogy az olvasók szeretik a rovatot, nézegetik, beszélgetnek róla, és mindenkinek nagyon tetszik hogy a kutyusok "elmondják" élettörténetüket a rovat hasábjain. Sokan első látásra "beleszeretnek" egy-egy kedves állatba, és ragaszkodnak hozzá, hogy nekik csak és kizárólag az a kutya kell, amelyiket a fényképen látták. Valóságos kutya-celebek lettek ilyenformán a kóbor ebekből, mert az újságban szereplő ebek a legkelendőbbek. Azzal, hogy mintegy bemutatkoznak, máris kialakul köztük és a jövendő gazda között a kötődés. A Tolnai Népújságnak köszönhetően a népszerű rovatban szereplő kutyák több mint 80 százaléka gazdára talált. Az olvasók nemcsak saját maguknak választanak ennek segítségével kedvencet, hanem "kommendálják" is az ebeket, szomszédnak, rokonnak, barátnak.

A média hatalma, azaz Morzsika hazatalál
Nemrégiben egy szálkásszőrű tacskó került a szekszárdi állatotthonba. A tapasztalt gondozók azonnal látták a külsejéből és a viselkedéséből, hogy nem régóta csavarog, száz százalék, hogy van gazdája. Valószínűleg elcsatangolt, és nem talál haza. Gondoltak egy nagyot, és az általuk Morzsikának elkeresztelt eb képét elküldték a Gazdit keresünk rovatba, mégpedig azzal a szöveggel, hogy jöjjön érte minél hamarabb a gazdája, aki bizonyára már nagyon keresi. Így is volt, és hamarosan izgatottan telefonált Morzsika tulajdonosa, majd érkezett is, és gazda és kutya szó szerint egymás nyakába ugrottak, nagy volt a boldogság, ment a boldog körtelefon az egész családnak, hogy végre előkerült a rakoncátlan kis csavargó.

Tolnai Népújság 2010.03.24.

Jóérzés és jog védi őket

Ha az állatokkal való megfelelő bánásmódról szép szóval nem lehet meggyőzni az embereket, akkor szükség van ezen a téren is a jog általi szabályozásra. Emiatt is üdvözli a kedvtelésből tartott állatok tartásáról szóló, nemrég megjelent kormányrendeletet Fiáth Szilvia. A Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány elnöke szerint vannak olyan emberek is, akiknél belülről fakad a felelős állattartás. Palóc Magdolna például három hete vitte magával a szekszárdi kutyamenhelyről a 12 éves, depressziós, rossz fizikai állapotban levő spánielt, Puszedlit. Azt gondolta, meghalni viszi haza az ebet, aki azonban mára remekül érzi magát, és valószínűleg a világ egyik legboldogabb kutyájává vált.

Elveszíthetik végre a láncaikat

A proletárokhoz hasonlóan a kutyák is elveszíthetik láncaikat. Utóbbiaknak azonban ehhez nem kell forradalmat csinálni, talán elég lesz az új kormányrendelet is a kedvtelésből tartott állatok tartásáról. Steinbach Zsolt Az állatkereskedésekben egy húsz centis halnak legalább negyven liter vizet kell biztosítani, egy madárpók-terrárium mérete pedig nem lehet kisebb, mint 30x20x30 centi. Ezek az előírások is szerepelnek a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló, nemrég kiadott kormányrendeletben, amely az otthoni állattartás szabályairól is rendelkezik. - Magyarországon jelenleg fejetlenség van az állattartás terén, minden olyan rendelkezésnek örülni kell, ami egyértelműen szabályozza ezt a területet - vélekedett Fiáth Szilvia, a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány elnöke. Az állatvédő szerint lehet, hogy sokan megmosolyogják az olyan kitételeket, mint hogy gömb alakú akváriumban, vagy kerek kalitkában nem szabad halat, madarat tartani. Ám ezeknek a szabályoknak megvan a tudományos hátterük, és a céljuk az, hogy az állatok minél jobban érezzék magukat az ember által biztosított mesterséges környezetben. Egy általunk megkérdezett Tolna megyei állatkereskedő pedig úgy vélte: a rendeletben szereplő előírások a realitásoknak megfelelnek, a legtöbb állatkereskedés eddig is ezen szabályoknak megfelelően működött. A kormányrendelet természetesen kitér a leginkább szem előtt levő házikedvencre, a kutyára is. Ezek szerint ebet tilos tartósan tíz négyzetméternél kisebb területen, illetve állandó jelleggel kikötve tartani. Ha pedig átmenetileg megkötik az ebet, azt legalább négy méter hosszú láncon, kötélen kell megtenni. A kikötéshez pedig nyakörvet, vagy hámot kell használni. Fiáth Szilvia ezeknek a szabályoknak kifejezetten örül, azzal együtt, hogy Ausztriában például már egyáltalán nem lehet láncon tartani a kutyákat. Azt mondja, ők a szekszárdi kutyamenhelyről soha nem adnak ki olyan ebet, akit új gazdája meg szeretne kötni. A legalább tíz négyzetméteres helyet korrektnek mondta, hozzátéve, hogy a (kis) lakásban tartott kutyák egyes véleményekkel szemben a legtöbb esetben nem szenvednek. Ha az ilyen ebeket rendszeresen leviszik sétálni, boldogabbak, mint az udvaron fázó, egy vashordó mellé másf él méteres lánccal kikötött társaik, akikből ma még nagyon sokat látni Tolna megyei portákon is.

Fontos kérdés, hogy miként lehet betartatni

Kérdés, miként lehet betartatni a jogszabályt. A minisztérium illetékese erről azt mondta: a cél nem az emberek zaklatása, hanem a felelős állattartásra való nevelés. Hasonlóan látja Fiáth Szilvia is. Mint mondta, nyilván nem fogják a fejét venni azoknak, akik nem cserélik le azonnal a kör alakú madárkalitkáikat. Viszont ha az új rendelkezéseket megismerik az emberek, az pozitív irányú személetváltást indíthat el. Az általános állatvédelmi hatóság szerepét a jegyzők töltik be. Az általunk megkérdezett szakemberek azt mondták: arra nincs kapacitásuk, hogy minden háznál ellenőrizzék az akváriumokat, a kenneleket. Ha viszont bejelentés érkezik, azt kivizsgálják, bár ilyen jellegű ügyük eddig még nem volt.

Tolnai Népújság 2010.03.10.

Több kutya lett rosszul méregtől

Szekszárd Több, a szekszárdi Rozsnyai utcában sétáltatott kutya vélhetően méregtől lett rosszul a hétvégén, egyikük el is pusztult - tájékoztatta lapunkat Fiáth Szilvia, a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány elnöke. Az utcán négy helyen találtak később olyan narancssárga színű anyagot kiszórva, amelyet az ebek is elfogyaszthattak. A rendőrséget értesítették, több érintett feljelentést tett, és a területen plakátokat tettek ki, hogy figyelmeztessék a veszélyre a kutya tulajdonosokat. A gyermekes szülőket is szeretnék fokozott óvatosságra inteni, mivel egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen méregről van szó, és sikerült-e minden adagot megtalálniuk. A rendőrség vizsgálja az esetet. Az elkövető ellen állatkínzás, de akár közveszély okozása miatt is eljárás indulhat.
É. H.

Tolnai Népújság. 2010.03.02.

http://www.tolnainepujsag.hu/index.php?apps=cikk&d=2010-03-02&r=1&c=780360

Tömeges kutyamérgezés Szekszárdon

http://www.rtlklub.hu/video/84247

RTL KLub 2010.03.01.

Szépen fejlődnek a szemétbe szánt kiskutyák

A szemét felirattal dobozban érkezett kiskutyák szerencsére egészségesek, szépen fejlődnek.
Három kicsi már új otthonba került. Még két fiú és egy lány vár gazdira. A kiskutyák staffordshire terierr keverékek, nagy testű kutyusok lesznek belőlük.
Megfontolt, megbízható, leinformálható gazdákat keresünk a kicsiknek.Kutyát kiláncolók, szaporítók, kiskorú személyek kizárva.

Kutyamenhely Szekszárd

Fotók megtekinthetők itt:

http://www.gazditkeresek.hu/

2010.02.06.

Nem érzik kutyául magukat

Bonyhádon megmentik a kóbor kutyákat, mégpedig lelkes helyi lakosok, akiknek a törekvéseit az önkormányzat mindenben támogatja. Venter Marianna Nem elaltatni, hanem megmenteni! Ez volt a jelszó, amit Bonyhád város állatszerető polgárai kiadtak. A Tolna Megyei Állat és Természetvédő Alapítvány pedig szakmai tapasztalatával és támogatásával sietett a segítségükre, amelynek eredményeképpen a városban már állatmenhely-színvonalon törődnek a gazdátlan jószágokkal. - Az önkormányzat saját tulajdonú kommunális cégén keresztül segít - mondja Potápi Árpád János, Bonyhád polgármestere. - A cég igazgatójával és munkatársaival folyamatosan egyeztetünk az ügy kapcsán, törekedve a még színvonalasabb feladatellátásra. Sőt, további fejlesztésre is gondolunk. A megfelelő kiépítettség mellett a bonyhádi menhely kutyapanzióként is üzemelhetne, ahol a gazda elutazása esetén megfelelően gondoskodnának az állatokról. Ezt a fajta szolgáltatást nem csak Bonyhádra, hanem az egész kistérségre terjesztenénk ki, sőt, igény esetén még szélesebb hatókörben. A kóbor kutyák most a Bonycom Kft. egyik telephelyén találtak ideiglenes otthonra. - A jövendő kutyamenhely létrehozásának alapja egy rendelet volt, amely szerint a kóbor ebek befogása és ártalmatlanítása önkormányzati feladat - tudtuk meg Magyari Tamástól, a kommunális feladatokat ellátó Bonycom Kft. igazgatójától. - Nem csak Bonyhádon, a környező településeken is volt ilyen igény, ott is akadtak, kóbor, illetve elszökött, eltévedt kutyák. Ez utóbbiak esetében a gazdák általában keresik, és ki is váltják a befogott kutyát, tehát van értelme tartani, gondozni őket. Ezt a típusú igényt felismerve, és mert 100 százalékban önkormányzati tulajdonú cég vagyunk, a Bonycom kapta a feladatot, hogy gondoskodjon a kóbor ebekről az egész kistérségben az egységes önkormányzati közszolgálati rendszer részeként. Magyari Tamás elmondta még, hogy a lakosság részéről hihetetlen segítőkészséget tapasztalnak. Vállalkozók, magánszemélyek nyújtanak támogatást, élelmet hoznak az állatoknak, ha kell, takarítanak, sétáltatják a kutyákat, segítenek a gondozásukban. Mindezért köszönet illeti a menhely "lelkét", Filamelláné Kiss Melindát, Fiáth Szilviát, a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány elnökét, és minden segítőkész bonyhádi lakost. A cégvezető által említett hölgy, Filamelláné Kiss Melinda, most éppen az állatmentő alapítvány létrehozásán fáradozik. A tervek szerint Kira Völgységi Kutyamentők lesz a szervezet neve. Mint mondta, az alapító tagok már megvannak, többek között orvosok, pedagógusok személyében. Ami pár éve néhány állatszerető, jólelkű bonyhádi hölgy magánakciójának indult, immár kistérségi szintű szolgáltatássá nőtte ki magát. - Amikor elkezdtünk küzdeni azért, hogy ne altassák el a kóbor kutyákat, tudtuk, hogy sohasem fogjuk feladni. A kitartás pedig eredményt hozott, ismernek, elismernek és támogatnak minket. Rengetegen segítenek nekünk, magánszemélyek, cégek. Például nemrégiben a helyi csarnoképítő cég révén sikerült téliesítenünk egy egész kennelsort. Az emberek élelmet, takarókat, edényeket hoznak és gyűjtenek a kutyáknak, és amint hivatalos alapítvány leszünk, lehetőségünk lesz pénzbeni adományhoz jutni, illetve pályázni.

Szívesen fogadnak mindenféle segítséget

Bonyhádon jelenleg 8 felnőtt, és 9 kölyökkutya vár gazdára. A menyhelyre szívesen hívják és várják az önkénteseket, akik munkájukkal segítenek abban, hogy a nehézsorsú jószágok minél jobb körülmények között éljék meg itteni napjaikat. Továbbra is szívesen fogadnak minden felajánlást, legyen az természetbeni, vagy anyagi. Az érdeklődők Filamelláné Kiss Melindánál jelentkezhetnek a 30-60-98-719-es telefonon.

Venter Marianna
Tolnai Népújság. 2010.január 29

"Szemét", avagy kinek, ki a szemét!

Pár napja olvashattuk a hírt, hogy Szekszárdon valaki egy papírdobozba tette a feleslegessé vált kiskutyákat, és hogy jelezze mások számára, mit is jelent neki pár kicsiny élet, még a doboz oldalára rá is írta, hogy "SZEMÉT!". Szerencsére voltak olyanok, akik nem így gondolták és a "szemét" halk, nyüszítő hangjára felfigyeltek. Sajnos, nem egyedi ez az eset. Szerkesztőként nap, mint nap találkozom én is hasonló esetekkel, de ez a hír megkívánja, hogy véleményt mondjak. Mikor reggelente a saját kutyáim szemébe nézek és látom bennük az örömöt, a feltétel nélküli szeretetet, odaadást, amit felém sugároznak, elgondolkodom, hogy lehetnek olyan "emberek", akik valami oknál fogva ezt nem veszik észre, mikor egy kutya szemébe néznek, és mint egy zacskó szemetet kidobják az utcára Őket. Lehet, hogy nem is a kutyusokra gondolt, mikor ezt ráírta a dobozra, hanem csak egy kis önkritikát gyakorolt, csak már sajnos nem volt hely, hogy a "VAGYOK" szó is elférjen rajta. Próbálok belegondolni, hogy egy ilyen embernek, milyen lehet egy napja. Reggel felkel, megissza a kávéját, megmosakszik, felöltözik, elveri a gyereket... majd kiviszi a "szemetet". A sivár lelkében nincs bűntudat. Nem érzi tetteinek súlyát, mivel számára egy "kis élet", mit sem jelent. Én abban reménykedem, hogy az élet, valamely formában százszorosan adja vissza mindazt, amit Ő(k) adtak, tettek ezekkel a kis állatokkal, mivel állat rendőrségünk nincs, a jogszabályunk hézagos, és így mit sem ér...

http://www.petslove.hu/news.php?readmore=707

Szívszorító: hogy tehette ezt a szegény kutyusokkal?

Egy papírdobozban hat remegő, síró kiskutyát hagyott valaki múlt szombaton a szekszárdi Baranya-völgyi buszmegállóban.

Mint azt Fiáth Szilvia, a megyei állat- és természetvédő alapítvány elnöke elmondta, a doboz oldalára ezt írták szép nagy betűkkel: szemét. A meglehetősen cinikus hozzáállásra valló felirat minden esetre elérte a kívánt hatást, felfigyeltek a dobozra, így a kiskutyák a szeméttelep helyett a szekszárdi kutyamenhelyre kerültek.

A kutyusokat a menhely egyik önkéntese vitte haza, és gondoskodik róluk, hogy meg ne fagyjanak, és hogy felkészüljenek az állatotthonban való életre.

Hamarosan örökbe fogadhatók

A két lány-, és négy fiúkutyának - akik várhatóan közepes testalkatú, izmos, kiváló őrző-védő kutyák lesznek - szerető gazdikat keresnek majd, ha már kicsit megerősödtek. Körülbelül három hét múlva lehet őket örökbe fogadni, a TEOL.hu és a Tolnai Népújság Gazdit keresünk rovatában is megjelenik majd a fotójuk.

http://www.teol.hu/tolna/kozelet/szivszorito-hogy-tehette-ezt-a-szegeny-kutyusokkal-foto-280661

2010. január 12. 20:28 TEOL/V.M.

Szelektív hulladékgyűjtés

http://www.gazditkeresek.hu/hirek/szelektiv-hulladekgyujtes/220

Szemétbe dobták a kiskutyákat

Nem bízott semmit a véletlenre az az ismeretlen, aki Szekszárdon, az egyik buszmegállóban sorsára hagyott hat kölyökkutyát

SZEKSZÁRD - Az állatokat egy dobozba tette, aminek oldalára nyomtatott nagybetűkkel felírta: "szemét". Az aprócska, halálra rémült, síró-remegő kutyusok végül a szekszárdi állatmenhelyre kerültek.

- Nyilván a felirattal is azt akarta jelezni annak készítője, hogy feleslegesnek, hulladéknak tartja a kölyköket, így nem csoda, hogy megszabadult tőlük - mondta felháborodva a Blikknek Fiáth Szilvia, a szekszárdi menhely vezetője.

- Arra azért mindenesetre jó volt a felirat, hogy felfigyeljenek az emberek a dobozra, leginkább ennek köszönhetik a kutyakölykök az életüket.

B.G.
BLIKK 2010-01-12 04:50:00

http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/szemetbe-dobtak-a-kiskutyakat-2008478/

Hírsáv

Állatok ezreit mentették meg az elmúlt években Szekszárd Fennállásának 12 éve alatt 2500 kutya és 100 macska életét mentette meg a szekszárdi állatotthon. A menhelyen folyamatosan 150-200 kutyáról gondoskodnak, összegyűjtik, megfigyelik, ellátják, gondozzák, és lehetőleg szerető gazdihoz juttatják őket. A nyílt napokon több mint 1500 látogató kereste fel az állatotthont, és nagyon büszkék 12 fiatal önkéntesükre, akik hétvégén és tanítási szünetben segítik a munkát. (vm)

Tolnai Népújság 2010.01.04.

Elkelt 1300 kutya

Egy kedden záruló, nyolc hónapos internetes kampány során a 1300 gazdátlan kutyát fogadtak örökbe, de még további kétezer vár új otthonra.

A kutyák száma Magyarországon óvatos becslések szerint is megközelíti a kétmilliót. Évente sokezer négylábú kerül az utcára. Pontos felmérések nem állhatnak rendelkezésre, de a kóbor kutyák száma országos szinten több százezres nagyságrendű. Ezek után fontos, hogy elérte céljait az az internetes kampány, amelyet hazánk egyik legnagyobb állateledel gyártó és forgalmazó vállalata, a Mars Magyarország indított útjára március elején a felelős állattartás erősítése érdekében - mondta Solti László.

A Szent István Egyetem rektora szerint egyébként a mostani nehéz gazdasági helyzetben nem növekszik a kicsapott kutyák száma. A kampány idején a Mars közreműködésével 1300 kutya talált gazdára, de még mindig kétezer kutya vár új tulajdonosra.

A gazdátlan ebek helyzetének javítását célzó mozgalmat a Mars anyacége 2006-ban hirdette meg először Amerikában. Az örökbefogadási programot eddig 4 kontinens 13 országában vezették be, a Közép-Európai régióban elsőként Magyarországon. A Mars Magyarország ezzel a kampánnyal is a társadalmi tudatformálás folyamatát kívánja erősíteni.

A hazai kampány eredményeként kedden a vállalat tízmillió forintos támogatást nyújtott át - Assisi Szent Ferenc Állatmenhely Alapítvány, Mohácsi Városszépítő és Városvédő Egyesület Állatbarát Tagozat, NOÉ Állatotthon Alapítvány, Tolna Megyei Állat és Természetvédő Alapítvány, Zemplén Gazdátlan Állataiért Alapítvány - öt magyarországi menhelynek, amelyeket egy korábbi pályázat során választottak ki.

Cz. P.| NOL| 2009. október 6.

Ivartalanítására és mikrochippekre nyertek pénzt

Kétmillió forintos támogatást nyert a szekszárdi állatmenhelyet működtető Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány a Pedigree Örökbefogadási Program pályázatán. A pénzt az Állatok Világnapja alkalmából tegnap megtartott ünnepélyes összejövetelen adták át Budapesten. A szervezet a támogatást a menhelyen gondozott kutyák ivartalanítására és mikrochippel való ellátására kapja, kiemelkedő állatvédelmi munkája elismeréseként. Az örökbefogadási program öt menhely részére összesen 10 millió forint közvetlen adományt ajánlott fel. Az összeg a kutyatápot gyártó cég értékesítési bevételéből származik. Az idei év április 1-e és szeptember 31-e között minden eladott eledel után 5 forintot ajánlottak fel a menhelyi kutyák támogatására. A 10 millió forintos összdíjazású pályázatra a Magyarországon törvényesen bejegyzett 48 állatmenhely kapott meghívást, közülük 23 szervezet vállalta a részvételt. Az öt nyertest független zsűri választotta ki. A szekszárdi állatmenhelyen kívül a mohácsi Városszépítő és Városvédő Egyesület Állatvédő Tagozata, a tapolcai Assisi Szent Ferenc Állatmenhely, a budapesti Noé állatotthon, és a sátoraljaújhelyi Zemplén Gazdátlan Állataiért Alapítvány kapott támogatást.

n V. M.

Tolnai Népújság 2009.október 7.

Menhelyre kerülnek a kutyák MTV riport

http://videotar.mtv.hu/Videok/2009/09/06/19/Hirado_2009_szeptember_6_19_30.aspx

A híradóban 12 perc után.

Jönnek a "hegyi" kutyák

Itt az ősz, és az új évszakkal együtt hamarosan megjelennek a "hegyi" kutyák a szekszárdi Állatmenhelyen.

Venter Marianna

Telt ház van a szekszárdi Állatmenhelyen, ez azt jelenti, hogy közel 200 kutyáról kell gondoskodnia a létesítményt fenntartó Tolna Megyei Állat- és Természetvédelmi Alapítványnak. - Az őszi hónapokban mindig megugrik a létszám, ugyanis ilyenkor érkeznek egymás után a szőlőkben-tanyákon tartott kutyák, amelyekről szüret után már nem kívánnak gondoskodni a tulajdonosok - szándékosan nem a gazda szót használom -, így szélnek eresztik őket. A városban és városkörnyéken kóborló gazdátlan ebek aztán sorban a menhelyen kötnek ki - mondta Fiáth Szilvia, az alapítvány elnöke. Az állatotthonban néhány napja hirtelen megnövekedett a létszám. Lakossági bejelentés alapján szállt ki a gyepmester egy szekszárdi házhoz, ahol közel ötven kutyát tartottak az udvaron illetve a lakásban. Ezek közül került be 36 kutya egyszerre a menhelyre, közöttük 8 kiskutya, amelyek még három hetesek sincsenek. Az állatok igen elhanyagolt állapotban érkeztek, soha nem kezelte még őket állatorvos, nem kapták meg a szükséges oltásokat, és a kondíciójuk sem éppen a legjobb volt. Sok közöttük a nagyon félénk, emberhez nem szokott állat, és erős a gyanú, miszerint bántalmazták is ezeket a kutyákat. Mint Fiáth Szilvia elmondta, a kutyák beoltása, külső- és belső féregtelenítése és ivartalanítása több mint félmilliós költséget jelent, amelyet a menhelynek kell kigazdálkodnia. Ami ennél is fontosabb, el kell érni, hogy a kutyák vélhetően mentálisan sérült, és igen nagy szegénységben élő tulajdonosa ne tartson többé állatokat, hiszen nem tud róluk gondoskodni. Ennek érdekében az alapítvány kezdeményezte a volt tulajdonos állattartástól való eltiltását. A fentieknél még súlyosabb esetek is előfordulnak, szinte nap mint nap. Nemrégiben több órán keresztül műtött az állatorvos egy olyan kutyát, amelynek a nyakát szinte szétszaggatta a belenőtt lánc. Egy másik állat sebeiben olyan nagy számban szaporodtak el az élősködők, hogy szinte szétrágták a teste egyik felét. Az ilyen, és ehhez hasonló példák miatt nem ad a menhely örökbe kutyát azoknak, akik megkötve akarják tartani őket. A hideg idő közeledtével az Állatmenhelyen szívesen fogadják az adományokat, élelmiszert, takarókat, edényeket illetve anyagi támogatást. Az örökbefogadható állatokat szombatonként lehet megnézni, emellett a www.allatvedok.szekszardon.hu, illetve a www.allatok.info/szekszard weboldalakon is meg lehet tekinteni. A menhelyet a 20/98-10-558-as telefonszámon érhetik el az érdeklődők.

Innen indult az egyik legsikeresebb törvénymódosítás

A Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány 2003. júniusában indított népi kezdeményezésen alapuló aláírásgyűjtést annak érdekében, hogy az állatkínzás bűncselekménynek minősüljön. A törvénymódosítást 400 ezer személy támogatta aláírásával. Az állatok védelmében kezdeményezett aláírásgyűjtés jelentősen több magyar választópolgár támogatását nyerte el, mint bármelyik korábbi népi kezdeményezés. Az aláírásgyűjtés eredményeként az Országgyűlés 2004. március 8-án 284 igen szavazattal, 11 ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta a Büntető Törvénykönyv azon módosítását, amely bűncselekménynek minősíti az állatkínzást. A törvénymódosítás 2004. április 24-én lépett hatályba.

Tolnai Népújság 2009. szeptember 10.

Figyelem!

Képzés indul a kutyatartás elméleti és gyakorlati kérdéseiről.
A PÓRÁZ KÉT VÉGE... FELELŐS KUTYATARTÁS LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE -Önköltséges képzés.
(Tanfolyam ára: 400 Ft+Áfa/óra, tervezett kezdés: 2009. szeptember)

A kutyatartás módszertana 5 modul
Családi-kutya csomag (10 ALKALOM, KB. 4-5 HÉT, 20 ÓRA)

A kidobott négy kölyök megúszta a kamionokat

Legutóbb Őcsénynél, az M6-os autópálya építkezésénél dobtak ki az autóból 4 kölyökkutyát, akiket a kamionok csak azért nem gázoltak el, mert időben megtalálták, és a szekszárdi menhelyre vitték őket. - Az eset nem egyedülálló, Tolna megyében eddig 30 esetben tettek feljelentést állatkínzás miatt. Húszat a Szekszárdi Rendőrkapitányságon, kettőt Bonyhádon, hetet Dombóváron, egyet pedig Pakson - tájékoztatta lapunkat Farkas Kinga megyei sajtóreferens. A törvény szerint, állatkínzásnak minősül, ha gerinces állatot bántalmaznak, vagy úgy bánnak vele, hogy az maradandó egészségkárosodást vagy az állat pusztulását okozza. De ide sorolható az is, ha gazdája elűzi, elhagyja vagy kiteszi az ebet. A büntetés akár 3 évig terjedő szabadságvesztés is lehet, de pénzbüntetést is kiszabhatnak vagy közmunkára ítélhetik a tettest. Fiáth Szilvia, a szekszárdi menhely vezetője elmondta, legtöbbször a szaporítók dobják ki a kutyákat, mert az állat kiöregedett az ellésből vagy megbetegedett, költeni kellene rá és nem hoz már hasznot. - A sorsukra hagyott ebek közül sokat elütnek, és csak jó esetben kerülnek a menhelyekre. Ráadásul ezek az emberek, sajnos, ritkán buknak le. Most azonban több olyan ügyünk is folyamatban van, ahol tanúkkal tudjuk bizonyítani az állatkínzás tényét és feljelentést teszünk az illető ellen - tette hozzá az állatvédő. G. N.

Tolnai Népújság. 2009. július 30.

Kedves Támogatóink!

Tisztelettel köszönjük, hogy felajánlották személyi jövedelemadójuk egy százalékát az alapítványunk javára, valamint köszönjük anyagi és tárgyi adományaikat!
Továbbra is szívesen fogadunk:
Jó állapotban lévő fatüzelésű kályhát, kutyaeledelt, szőnyegeket, pokrócokat, plédeket, paplanokat, ágyneműket, lábasokat, fazekakat, vödröket és műanyag ládákat(tejes vagy húsos).

Önnek csak 1% - kisfilmek

http://www.youtube.com/watch?v=Hv8xEnxijNQ
http://www.youtube.com/watch?v=0wGwV1ezijw
http://www.youtube.com/watch?v=j8KxEgEUEyk
http://www.youtube.com/watch?v=YZFB67TfBO4

Állatkínzás: lábánál fogva akadt a hurokba a pórul járt eb

Lábánál fogva akadt bele egy hurokba egy nagytestű kutya Dombóváron. Egy férfi így próbálta védeni kertjét a kóbor ebektől.
Vádemelési javaslattal élt a rendőrség a januári állatkínzási ügyben – mondta el a TEOL.hu-nak Kitanics Zsuzsanna dombóvári sajtóreferens. Egy idős férfi, hurokkal próbálta megvédeni kertjét a kóbor kutyák ellen.
A kerítés tetejére drótból hajtogatott hurokban a lábánál fogva akadt fenn egy nagytestű keverék kutya. Az esetről állatvédők tettek bejelentést a rendőrégen. A nyomozás során megállapították, hogy a hurok akár levághatta volna a kutya lábát. Az állatkínzást a törvény 2 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti. Enyhébb esetben közérdekű munkát, vagy pénzbüntetést is kiszabhat a bíróság.

Dombóvár

2009. május 15. 18:44 TEOL/I.I.

Már az oviban kell kezdeni

Első alkalommal látogattak ovisok a szekszárdi állatmenhelyre pénteken, de várhatóan lesz folytatás. A Kadarka utcai intézmény csemetéi ugyanis nagyon élvezték az ebekkel töltött délutánt. Hargitai Éva

Jó napjuk volt pénteken a szekszárdi menhely kutyáinak, hiszen a Kadarka utcai ovisok kényeztették őket. Az apróságok finom falatokkal etették az ebeket miközben bejárták az egész telepet. Elsőként Málnával - vagyis, ahogy ők mondták "szegénymálnával" - , a francia bulldoggal ismerkedhettek meg, aki egy bőrbetegség folytán vesztette el bundája egy részét és egykori gazdáit is. De megtudták azt is, hogy ajándékba kapott kártyanaptár képén szereplő kiskutya még annyira kicsi volt, amikor a menhelyre került, hogy cumisüvegből kellett táplálni. Azóta jóra fordult a sorsa, mivel egy gondoskodó családhoz került. Fiáth Szilvia azt is elmagyarázta az apróságoknak, hogyan szabad egy idegen kutyához közelíteni, és miért érdemesebb nyitott tenyérből etetni. A menhelyet fenntartó Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány elnöke szerint az emberek állatokhoz való viszonyán még van mit javítani, ezért célszerű már óvodás korban elkezdeni a jövő nemzedékének szemléletformálását. Pénteki programjuk célja, hogy a gyerekek elsajátítsák az állatokkal való helyes bánásmódot, megismerjék a kutyák viselkedését, valamint az ebekkel szemben tanúsított helyes és biztonságos magatartást. Ez különösen azoknak a gyerekeknek nagy élmény, akiknek a családjában nincs ilyen négylábú. Horváth Eszter, azon szerencsések közé tartozik, akiknek lehet kutyájuk. A hat esztendős ifjú hölgy ugyanis a látogatás napja után kapott egy saját berni pásztort. Mivel Eszter elkötelezett állatbarát, azon belül is a kutyák nagy rajongója, szülei úgy döntöttek, hogy mielőtt iskolába megy, egy saját kedvenc költözhet az udvarukba. Hat évesen már tud gondoskodni róla, és bánni vele. Mint azt nagyapja, Gelencsér András elmondta, unokája éppen az állatszeretet miatt látogatott ki a menhelyre, hiszen az ovi akció keretében takarókat, és kutyaeledelt is gyűjtöttek a szülők, amiből a kislány sem szeretett volna kimaradni. E mellett kíváncsi is volt rá az unokája, hogyan néz ki egy menhely, milyen körülmények között tartják a kutyákat. Ez is volt az óvoda programjának az egyik célja. - Mivel a Kadarka utcai intézmény az egészséges óvodák nemzeti hálózatának tagja, kiemelt feladatuk az egészségre való nevelés - húzta alá Gulyásné Szabó Veronika, intézményvezető helyettes. Az egészséghez pedig hozzátartozik a környezethez, az állatokhoz való viszonyulás, ezért idén az élő környezettel, az állat és növényvilággal foglalkoznak. A látogatás célja, hogy a gyerekek megtudják, hogyan élnek itt a kutyák, és hogyan segíthetnek rajtuk. Ennek érdekében gyűjtést is tartottak, a szülők, akik nagyon örültek az ötletnek, takarókat, és kutyaeledelt küldtek a telepre. A pedagógus úgy érzi sikeres lett a program, és mindenképpen lesz folytatása a látogatásnak, és az ebek javára tartott gyűjtésnek.

Fiatal önkéntesek segítik a menhely munkáját

Talán a 15 tagú kis csoportban ott voltak a következő ifjúsági önkéntes generáció tagjai is. Ez sem mellékes szempont, hiszen a menhely működésében jelentős szerepet tölt be az 8-10 középiskolás fiatal, akik munkájukkal, állatszeretetükkel hozzájárulnak a kutyák gondozásához, ha kell ápolásához. Ez alkalommal is ketten közülük - Medovarszki Dóra és Müller Máté - segítették a csoportot és ügyeltek a kicsik biztonságára.

Tolnai Népújság 2009. 03.30.

Munka, pénz nélkül

Az önkéntesség, a másokért ellenszolgáltatás nélkül végzett munka az egyik legszebb emberi tevékenység. A rendszerváltás után romjaiból kellett feltámasztani a hagyományokat, mert több generáció is felnőtt abban a hiszemben, hogy mindent megold az Állam bácsi, az élet minden kis területén, és hogy az önkéntesség fogalma az "önként" vállalt kommunista szombatokban merül ki. Közel húsz év alatt azonban rá kellett jönni, hogy igenis vannak olyan területei az életnek, ahová akár pénz-, akár emberhiány miatt nem jut gondoskodás. Általában az elesett, vagy segítségre szoruló emberekkel való törődés tartozik ebbe a kategóriába, de ne feledkezzünk meg az állatokról sem. A szekszárdi állatmenhely kis lakóinak gondozásában például óriási segítséget jelentenek az állatbarát fiatalok. Külföldi önkéntes szervezet képviselői jártak a megyeszékhelyen, és rácsodálkoztak, milyen sokat dolgoznak itteni "kollégáik". Pedig nekik szerényebb eszközök állnak rendelkezésükre, és bizonyos szempontból a tapasztalataik sem olyan régiek. Mégis remekül helytállnak. Talán azért van ez, mert alapvető, ösztönös emberi cselekedet a segítségnyújtás, amelyre az emberen kívül nincs példa az élővilágban. Még ma is sokan gondolják azt, hogy az önkéntesek elpocsékolják szabadidejüket, energiájukat másokra, ahelyett, hogy magukkal foglalkoznának. Azt gondolják, ingyen dolgozni ostobaság. Mert nem tudják, hogy az önzetlen önkéntes igenis kap fizetséget. Pénzben nem kifejezhető ez a fizetség, az igaz, de pénzzel megváltani sem lehet. Ráadásul, minél többet kap belőle az ember, annál többet akar visszaadni belőle.

Venter Marianna

Tolnai Népújság 2009. 03.30.

Kutya világ jár az ebekre

A gazdasági válság hatását az állatok is megérzik. Különösen a gazdátlan kutyák, amelyek eddig is csak az emberek jóindulata révén maradhattak életben.
Venter Marianna

Teltház van a szekszárdi állatotthonban. A hétvégén egy kartondoboznyi kutyakölyök került a menhely kapuja elé, így újabb hét kiskutyával gyarapodott az amúgy sem gyér állomány. - Ahhoz képest, hogy mennyit szigorodott az állatvédelmi törvény, nem hogy csökkenne, inkább egyre növekszik a kóbor kutyák száma - mondja Fiáth Szilvia, az állatotthont működtető Tolna Megyei Állat és Természetvédelmi alapítvány elnöke. - Vannak a városnak olyan területei, ahonnan rengeteg kutya kerül be a menhelyre. Nem etetik, nem gondozzák őket, az utcákon kóborolnak. Van olyan nap, hogy 20-30 állatot is behoz a gyepmester. Emellett még mindig érkeznek az úgymond tanyai kutyák, amelyeket ősz óta nem etet senki a hegyen, az éhség és a hideg elől a városba húzódnak és végül a menhelyen kötnek ki. Egyre több sérült kutya is érkezik, a csúszós utak miatt könnyebben elütik őket, a medencetöréstől a lábtörésig széles a repertoár. Sajnos ilyenkor télen mindig nagyon nehéz a helyzet. Különösen a kiskutyákat fenyegeti a kihűlés veszélye - mondja Fiáth Szilvia. Az alapítvány adományokból tartja fenn az állatotthont. A hozzájuk kerülő kutyákat ivartalanítják, még az örökbe fogadott kiskutyákat is visszaviheti a gazdi a beavatkozásra, ingyen elvégzik. Mindez azonban nem kevés pénzbe kerül. A menhely általában tárgyi adományokat kap - takarókat, edényeket, élelmiszereket, száraztápot. Pénzadomány eddig sem volt sok, viszont stabil bevételi forrás a személyi jövedelemadó 1 százaléka. Abban bíznak, hogy az továbbra is "megtalálja" az alapítványt, mert a pénzadományok egyre csökkennek. A paksi kutyamenhelyen is keményen érzik a válság hatását. Gál Tiborné - mint elmondta lapunknak - még soha nem volt ilyen elkeseredett. Két-három hónapja csökken a bevétel a nehéz gazdasági körülmények miatt. A menhelyvezető számításai szerint körülbelül hatvan százalékkal érkezik kevesebb adomány, mint szokott. - Az emberek a saját létfenntartásukért küzdenek, nagyon meg kell gondolniuk, hogy kinek adnak - fogalmazott. Szerinte, sok menhelyet be kell zárni. Hogy ő mit tesz, még nem tudja, hiszen csupán egy megoldás kínálkozik, nagy számban el kell altatni állatokat, amire nem viszi rá a lélek. A paksi kutyamenhelyen már egy ideje máról holnapra élnek. Ha kapnak ételmaradékot, elég napi 10-15 ezer forint tápra, egyébként 30-35 ezer kell, amit még tetéznek a különféle kiadások. Gál Tiborné szerint elkeserítő, hogy nem kapnak a menhelyek állami támogatást. Mivel ő önkormányzatit sem kap, az adakozó szándékú emberekre van utalva.

Sokat dolgozik és szigorú elveket vall az alapítvány
A szekszárdi állatotthon fennállásának tíz éve alatt több mint 2500 kutyáról gondoskodott. Közülük több mint ezret tudtak örökbe adni megbízható gazdákhoz. Több mint 100 kutyának úgy találtak gazdát, hogy az állatmenhelyre sem kellett bekerülniük. Mint azt Fiáth Szilvia elmondta: náluk nincs altatás. Meggyőződésük, hogy érző lényként a keverék és öreg kutyának is joga van az élethez. A kutyák és cicák mellett gyakran előfordul, hogy védett állatokat mentenek és gondoznak az alapítvány önkéntesei, például fehér gólyát, erdei madarakat, ragadozó madarakat. Sohasem adnak a gondozott állatokból kísérleti célra, vagy eladásra. Az örökbe fogadható kutyákról a www.allatvedok.szekszardon.hu weboldalon találnak információt az érdeklődők.

Tolnai Népújság 2009.január 20.

Jegyzet: Négylábúak és kétlábúak Szeri Árpád

Nem vitás, hogy hasznos lenne mikrochippel ellátni házi kedvencünket, jelesül a kutyánkat - már amennyiben van ilyen derék házőrzőnk. Nemcsak az elkóborlás miatt. Erről szóló írásunkban olvasható, hogy a beültethető, apró szerkezet azt is rögzíti: kapott-e az eb oltást veszettség ellen. Ennek az információnak pedig fontos, adott esetben majdhogynem életmentő szerepe is lehet. Az állattartás felelőssége azonban nem hárítható át - mint azt talán sokan szeretnék - a mindentudó technikára. Mit sem ér a mikrochip, ha a gazdi egy idő után megunt játékként akar megszabadulni jobb napokat látott kutyájától. Igaz, a chip révén, szerencsés esetben, a kidobott, elhagyott állat gazdája visszakereshető és legalább erkölcsi szempontból felelősségre vonható. Sőt, elvileg büntetőjogi szempontból is, hiszen a gondozás megszüntetését akár állatkínzásnak is lehet minősíteni - de ez már az ezzel foglalkozó, jogvégzett emberek asztala. A laikus csak annyit állapíthat meg, bizonyára teljesen indokoltan, hogy nemcsak az ütlegelés, hanem az élelem megvonása is fizikai szenvedést okoz minden érző lénynek. Nem is beszélve arról a hurkos csapdáról, amely a napokban megyénk egyik városában ejtett foglyul egy ebet. Nem először történt ilyesmi környékünkön, és bizonyára nem is utoljára. Ráadásul ami a felszínre kerül, az ezen a téren is csak a jéghegy csúcsa. Ami azért is tragikus, mert egy jelképpé vált emberbarát - és ebből is következően ugyanannyira állatbarát - személyiség, jelesül Gandhi már rég megállapította: egy nemzet erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogyan az állatokkal bánik.

Tolnai Népújság 2009. január 6.

Hurokban sírt szerencsétlen kutya, amíg kiszabadították

Dombóvár Órákon keresztül sírt a képen látható szerencsétlen kutya, míg az állatbarátok ki nem szabadították a csapdából. A szegény kutyust hurok fogta meg - tájékoztatta lapunkat Fiáth Szilvia, a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány elnöke. Ennek az állatnak szerencséje volt, hogy rátaláltak, nem úgy, mint néhai társainak, amelyek a hurokban végezték. Az alapítvány információi szerint a szóban forgó terület tulajdonosa rendszeresen helyez ki hurkokat a véletlenül rossz helyre keveredő kutyáknak és macskáknak. Állatkínzás miatt feljelentést tesznek a rendőrségen, bár nem számítanak komoly büntetésre. Fiath Szilvia azzal érvelt, hogy a városban lehet állatokat hurokkal befogni, gazdával sétáló kutyát kilőni, és lehetett évekig illegális kutya-róka viadalokat tartani. Kérdésünkre Kis-Csordás Béláné, a rendőrkapitányság sajtóreferense elmondta, hogy a két említett ügyben annak idején lefolytatták a büntetőeljárást, s vádemelésre tettek javaslatot, illetve a szabálysértési ügyet más hatósághoz tették át. Ha az állatvédők feljelentést tesznek, ezúttal is megindítják a nyomozást. Azt azonban sajnálja, hogy nem fordultak azonnal a rendőrséghez,hiszen akkor azonnal ellehetett volna végezni a helyszíni szemlét.

Tolnai Népújság 2009.01.04.

Tegyél boldoggá Te is egy gazdátlan kutyust karácsonykor!

A szekszárdi Kutyamenhely 2008. december 26-án, karácsony másnapján és december 27-én várja mindazokat, akik szeretnék megajándékozni a menhelyen gondozott gazdátlan kutyusokat. A korábbi évekhez hasonlóan karácsonyfát állítunk, és igyekszünk szebbé tenni ezt a napot a kutyák számára. 10.00 és 16.00 óra között szívesen látjuk az érdeklődőket. Örömmel fogadunk kutyatápot és konzervet, konyhai lábast, fazekat, pokrócot, szőnyeget, szőnyegpadlót, ágyneműt és törölközőt.
Pénzadományt az alábbi számlaszámra lehet utalni. Az adományról igazolást küldünk, melyhez szükségünk van a személy nevére, címére és adóazonosító számára.
Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt.: 11746005-20009812

Minden támogatónknak békés, boldog karácsonyt, és sikeres új esztendőt kívánunk.

Kutyamenhely Szekszárd
Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány
allatvedok.szekszardon.hu
tmallatvedo@freemail.hu

Zsákbamacska

A cím alapján gondolhatnánk játékra, meglepetésre, váratlan dolgokra. Jelen esetben azonban szó szerint kell érteni a leírtakat. Jó szándékú emberek gyakran szoktak a menhelyre hozni kutyatápot, pokrócot, szőnyegeket, így először nem volt gyanús a menhely előtt lerakott, gondosan bekötött lisztes zsák. A csomag azonban elkezdett mozogni. A menhely dolgozói óvatosan megfogták a zsákot, két mozgó állatot tapintottak ki. A hangok és a méret alapján macskának vélték az állatokat, így elszállították őket egy helyre, ahol biztonsággal el lehetett engedni őket. Amint kinyitották a zsák száját, két termetes fekete macska ugrott ki belőle. Nagy, kifejlett kandúrok voltak, szegények, félelmükben messze futottak, ha visszatérnek a szabadulásuk helyszínére, táplálni fogják őket.

Az állat elhagyása és kínzása bűncselekmény, akár két év szabadságvesztést is kaphatna az elkövető.

A hatóságok továbbra is engedékenyek az állatkínzókkal szemben, így még mindig jó szórakozás egyeseknek a zsákbamacska és kutya.

Tanyákról jönnek a kutyák

Több tízezer kutyát tartanak a megyében, a többségüket városokban. A szakemberek csak becsülni tudják a kóbor ebek számát, melyeket vagy elaltat az állatorvos, vagy valamelyik menhelyre kerülnek. Mauthner Ilona

Ahogy elfogynak a tanyák közelében a munkák, úgy növekszik Szekszárd környékén a kóbor kutyák száma. Fiáth Szilvia, a Tolna Megyei Állat és Természetvédelmi Alapítvány elnöke szerint, vannak olyanok, akik tavasztól őszig tartanak kutyát, amikor naponta járnak ki a tanyájukra, majd amikor már nincs miért kimenni, kihajítják az utcára az állatot. A kóbor ebek a völgyekből a városba jönnek, ahol élelmet remélnek. A befogott állatok többségét valamelyik menhely befogadja. Az elmúlt napokban csak a megyeszékhelyen 17 kiskutyát találtak. Egy szemetes konténerben egy dobozban 2-3 napos kutyákra akadtak. A gond az, hogy a menhelyeken nincsenek anyakutyák, akik fel tudnák nevelni a kölyköket, így többségüket el kell altatni. A kisebb településeken nincs ilyen gond, személyesen ismerik egymást az emberek, tudják kinek van kutyája. Az ebtulajdonosok legfontosabb feladata, hogy a veszettség elleni védőoltást minden évben beadassa. Ha egy harapás kapcsán kiderül, hogy ez hiányzik, akkor akár állategészségügyi bírsággal is sújthatják a tulajdonost. Dr. Borus István, szekszárdi kerületi főállatorvos szerint a kötelező oltást a többség beadatja a kutyájának. Szerinte a megoldást a bőr alatt elhelyezett mikrochip jelentené, ami nemcsak a nyilvántartást, hanem az azonosítást is megkönnyítené. Így mindjárt meglenne az elkóborolt eb gazdája, és felelősségre is lehetne vonni. A veszettség elleni oltás ára 2500 és 3500 forint között van. Sokan magasnak tartják a díjat. - Félő, hogy ha kötelező lesz a mikrochipes azonosítás, akkor a plusz költséget - kb. 4 ezer forintot - még kevesebben vállalják - mondta Fiáth Szilvia. Jó lenne, ha az állam támogatná ennek a költségeit. Szekszárdon mintegy 3200 kutya van, ebből 700 nem szerepel a nyilvántartásban, és 250 lehet azoknak a száma, melyeket nem oltatnak rendszeresen. Tolnán 2000, míg Bátaszéken 1200 körüli a kutyák száma. Fazekas András, a bátaszéki önkormányzat közterület-felügyelője elmondta, az állatorvosok havonta jelentik, hány kutyát oltottak be. A nyilvántartás ez alapján működik, azonban még a gondosabb állattartók sem veszik a fáradtságot arra, hogy bejelentsék, ha kedvencük elhullott. Így pontos nyilvántartással nem rendelkeznek. A mikrochip felhelyezése náluk is felmerült, amit az állatorvosok itt is támogatnának, de a lakosság zöme, főleg az idősebb korosztály nem szívesen költene erre. A kóbor kutyákat Bátaszéken 14 napig őrzik, majd elaltatják őket. Jelenleg négy szabálysértési eljárás folyik kutyatartók ellen.

Egy perc alatt meg lehet tudni, kié az állat

A háziállatok egyedi azonosítására néhány éve alkalmazzák a rizsszem méretű, kutyákban a nyakbőr alá ültetett RFID mikrochipet, amely egy tizenöt számjegyből álló egyedi kódot tárol. A két perc alatt, fájdalommentesen beültethető mikrochip önmagában nem sugároz, egy speciális leolvasó rádiójeleire válaszolva néhány centiméteres távolságból adja ki az azonosítószámot. Az uniós ajánlások alapján országonként az illetékes minisztérium - nálunk az agrárminisztérium - szabályozza részletesen a kedvtelésből tartott állatok szállítására, tenyésztésére vonatkozó kérdéseket; az egyedi azonosítást is. A minisztérium a chipes megoldást tartaná legjobbnak, feltéve, ha létrejön a megbízható központi adatbázis.

Városban drágább, falun olcsóbb a tartás
Veszettség elleni oltás: 2500-3500 Ft/év
Féregtelenítés: 700 Ft/év
Bolhairtó nyakörv: 600-1000 Ft/év
A legolcsóbb táp: 20 000 Ft/év
Jutalomfalat: 2000 Ft/év
Nyakörv: 700 Ft
Póráz: 2000 Ft
Szájkosár: 700-1500 Ft
Kutyaház, fából: 30 000 Ft
Kutyasampon: 2500 Ft/év
Forrás: TN gyűjtés

Tolnai Népújság 2008. november 14.

Saját kedvencet kaptak

Hat fiatal az iskolai teendők mellett is évek óta segít a szekszárdi menhelyen. Mindezt egymás társaságáért, az állatok szeretetéért, és egy-egy saját ebért teszik.
Hargitai Éva

Gyerekek, de sokszor jobb munkát végeznek, mint egy felnőtt - mondta Fiáth Szilvia, a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány elnöke a szekszárdi menhelyen önkéntes munkát végző ifjakról. A jelenleg hatfős csapatot elsősorban az állatok szeretete, és persze a jó társaság tartja össze évek óta. Mindenkinek megvan a maga feladata, a mellett hogy mindenhol besegít ahol szükség van rá. Általában szombatonként járnak a telepre, illetve nyaranta, amikor csak tehetik. Egyiküknek sem lehetett otthon kedvence, így itt kaptak egy-egy saját kutyát, akit ők gondoznak. A lányok közül Medovarszki Dóra az, aki általában a legelesettebb, legbetegebb kutyusokat veszi kezelésbe. Éppen ezért lett az övé Donna. A derék négylábú ugyanis egy borbetegség folytán teljesen megkopaszodva került a menhelyre, így rajta is ragadtak olyan csúfnevek, mint a Boregér, a Börcsi, vagy a Kopasz. Emellett olykor zölden világító szemeivel az ördög megszólítást is kiérdemelte. Simon Janka, vagy ahogyan a többiek szólítják, Cula a sérült lelkű, félős, nem szocializált kutyák emberhez szoktatásával foglalkozik. Mivel ismeri az állatok tulajdonságait, segít kiválasztani őket az örökbefogadók igényeinek megfelelően. Mint elmondta, elkötelezte magát a menhely mellett és később állatorvosnak, vagy állatpszichológusnak szeretne tanulni. Az övé Lola, a gömbölyded labrador, akik szereti titokban elcsórni a kenyeret, és annyira imád fürödni, hogy nem igazán kell vesződni vele. Nem ilyen könnyű eset barátnője, Eszterbauer Kata kutyája, Piko, akivel annyira rosszul bántak, hogy a mai napig sem enged idegeneket a közelébe, és az is hónapokig tartott, mire engedte a pórázt a nyakába tenni. Mivel Pucok sportos alkat, többnyire rá hárul a sétáltatás, futtatás feladata, és a nyilvántartási feladatokat is nagyon ügyesen végzi el. Mindezt pedig csupán azért, mert jól érzi magát a többiekkel, és jól esik neki a tudat, hogy segíteni tudott. A fiúkra természetesen inkább a férfias feladatok hárulnak, mint például az etetés, a tálak elmosása, vagy különféle barkács feladatok. Bár ebben nem mindenki jeleskedett az elején. Például Müller Máté sem, aki kezdetekben nem ügyességével tunt ki. Így a menhelyre járás egyik hozadéka volt az is, hogy szert tett efféle ismeretekre, és elmúlt a kutyáktól való félelme. Immár két éve segít be a munkában, amivel kiérdemelt egy saját ebet is, mégpedig Sütit, a csau-csau-sharpei keveréket. Ő egyébként barátja, Horga Ádám unszolására jött ki a menhelyre először, aztán ott ragadt. Így volt ezzel Simon Attila is, aki saját bevallása szerint főként a csapat hangulatfelelőse, mivel nehezebb munkákat nem végezhet. Azért a nagyszüleinek köszönhetően járta volt a barkácsolásban, így itt-ott be is tud segíteni. Az ő kutyája Zéró, a kinézete alapján német juhász-mosómedve keveréknek titulált eb. Egyébként kiváló angol tudása révén Attila a csapat fő tolmácsa, amikor német pártfogó vendégeik Szekszárdra látogatnak. Horga Ádám pedig, aki a fiúkat a menhelyre hozta, jelenleg a csapat legrégebben a menhelyen dolgozó tagja. Az erdélyi származású 19 éves fiatalember, miután családja Szekszárdra költözött, nem igazán találta fel magát, rengeteget ült otthon. A szülei addig nyaggatták, míg kiment az ebekhez, hogy megpróbáljon valami hasznosat csinálni. Az ő kutyája Perec, aki a többiek szerint nem szép, de legalább nem is kedves. Kiskutyaként dobták be a menhelyre, ő volt a társai között a legcsúnyább, és folyamatosan morgott. Talán Ádám a legszerencsésebb mindannyiuk közül, hiszen neki hamarosan otthon is saját kedvence lehet, természetesen a gazdátlan ebek közül.

Vannak gazdára váró kutyusok a menhelyen
A Tolna Megyei Állat- és Természetvédo Alapítvány történetének kezdetei 1997-be nyúlnak vissza, amikor alapítói megkezdték állatvédő tevékenységüket Szekszárdon. A következő évben átvették a megyszékhely önkormányzatától a kóbor állatokkal kapcsolatos feladatok ellátását, és hivatalosan is alapítvánnyá váltak. Több, mint ezer ebnek sikerült megbízható gazdát találniuk, sokszor az ország távolabbi pontjairól is. Az örökbefogadható ebeket bárki megtekintheti a www.allatvedok.szekszardon.hu honlapon.

Tolnai Népújság 2008. szeptember 1.


	Akikre büszkék vagyunk

Az állatkínzóknak nincs uborkaszezon

Nyáron az átlag polgár szabadságon van, a hivatalok és üzemek hosszú időre bezárnak, tombol az uborkaszezon. Nem így van ez az állatkínzókkal, akik a nyári időszakban követik el a legtöbb állatkínzást

A Tolna Megyei Állat és Természetvédő Alapítvány számtalan bejelentést kap rövid láncon, víz, élelem és fedél nélkül szenvedő kutyákról. Az alapítvány ilyen esetben az illetékes hatóságoknak továbbítja a bejelentést. Az ellenőrzések után ideiglenesen javul az állatok helyzete, de az állattartók hamar megfeledkeznek a hatóságok által kilátásba helyezett büntetésekről.

Nyáron ellepik az utcákat a tavasszal született kölyökállatok. Számtalan újszülött kutyát és macskát pusztítanak el maguk a tulajdonosok. A szekszárdi kutyamenhelyre az idei évben mintegy hatvan kidobott kölyökkutya került utcáról, árokból vagy kukából. A menhelyen jelenleg is 24 kölyökkutya vár gazdára.

A nyaraló vagy költöző állattartók sajnos sokszor nem veszik a fáradtságot ara, hogy helyet keressenek korábbi kedvenceiknek, szélnek eresztik őket vagy egyszerűen hagyják az ingatlan területén éhen pusztulni őket.
A napokban két rossz állapotban lévő kutya is bekerült a szekszárdi menhelyre, miután a gazdák már több héttel korábban elköltöztek az állatokat hátra hagyva.

Az állatkínzók egyre trükkösebb és aljasabb módszerekkel szabadulnak meg állataiktól. A napokban egy szép kiskutya röpülve érkezett a menhelyre, a volt gazdája egyszerűen behajította a 2 méteres kerítés felett. Szerencsére a kutyusnak nem lett komolyabb baja, a gyerekek viccesen Pilótának nevezték el.

Tegnap 3 labrador retriever jellegű félénk kan kutyát találtak az állatvédők rövid zsineggel kikötözve a menhelytől mintegy hatszáz méterre. A kutyákat a hajnali órákban hagyták el kikötve víz és élelem nélkül. A gazda nyilván meglepetést akart szerezni a menhelynek, arra az esetre, ha nem volna elég kutyájuk. A meglepetés sikerült, az eddigi százhetvennégy kutya mellett immár hárommal több éhes szájról kell gondoskodniuk.

A törvény szerint, aki gerinces állat egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, illetve állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

Kár, hogy ez a tény szinte senkit nem érdekel még uborkaszezonon kívül sem.

Kutyát tartani nem kötelező!

Ezt a vetítést érdemes elolvasni kutyásoknak és leendő kutyásoknak egyaránt.

Felhívás!

A SZEKSZÁRDI KUTYAMENHELY RÉSZÉRE ÁRNYÉKOLÁS CÉLJÁBÓL SZÍVESEN FOGADUNK:

- MÁR NEM HASZNÁLT TEHERAUTÓ- VAGY KAMIONPONYVÁT
- NAGY MÉRETŰ SÁTORPONYVÁT
- ÁLCAHÁLÓT
A SZŐNYEG ÉS SZŐNYEGPADLÓ ADOMÁNYOKNAK MINDIG NAGYON ÖRÜLÜNK.

KÖSZÖNETTEL:
TOLNA MEGYEI ÁLLAT- ÉS TERMÉSZETVÉDŐ ALAPÍTVÁNY
Tel: 06-20-9810-558, mail: tmallatvedo@freemail.hu
Web: www.allatvedok.szekszardon.hu

Megölték Scoobyt

Scooby kutya sajnos már korán megtapasztalta a szenvedést. Kölyök korában az utcára tették, majd a szekszárdi menhelyre került, ahol gondozták, oltatták, vigyáztak rá. Tavaly januárban örökbe fogadta egy kedves család, Gyönkre került, ahol sok szeretetet kapott gazdáitól.

Tegnap érkezett a szomorú hír, hogy megölték szegényt.Gazdái megsiratták, és állatorvost hívtak. Az állatorvos szakvéleményt készített, melyből kiderült, hogy a kutya mellkasán tátongó sebet egy lövedék vagy egy szúróeszköz okozta. A család korábbi kutyáját is meggyilkolták. A tulajdonosok bejelentést tettek a rendőrségen.

Többen is állítják, hogy van a településen egy férfi, aki már számtalan kutyát és macskát ölt meg, hol méreggel, hol más eszközökkel. Valami oknál fogva senki nem akar a kényes ügy végére járni......

Gyönk, 2008. május 27

A vadászoknak mindent szabad

Dombóvár mellett egy vadlesről kilőttek egy kutyát a gazdája mellől. A rendőrség nem foglalkozik az üggyel, ugyanis az állatok kilövése csak rongálásnak minősül, a szerencsétlen keverék kutya kereskedelmi értéke nem haladta meg az ötezer forintot, így a rendőrség illetékesség hiányában a dombóvári jegyzőhöz továbbította az ügyet.

Egy levél a gazdától:

Kedves Hölgyem!

Előljáróban megköszönöm a sorsnak, hogy oly remek EMBERREL hozott össze, mint Ön. Jómagam is állatbarát vagyok, amelyről csak a barátaim tudnának beszélni és az emberi szadizmus, 2008. Május 24.-ei megnyílvánulása miatt vagyok kénytelen Önhöz fordulni.

Május 24.-én szombaton, munkából hazajövet, egy cédulát találtam itthon az asztalon, amelyen Nejem arról tájékoztatott, hogy fiammal bodza virágot mentek szedni a Kónyafának nevezett, nem éppen közeli dombokra, amelyből Nejem szörpöt szándékozott készíteni. 20 óra tájban megszólalt a telefonom és a fiam közölte, hogy egy vadász magaslesről lelőtte a Kutyusomat.
-Meghalt? -kérdeztem.
-Igen! -mondta a fiam.
Egészséges típus vagyok, de akkor, rosszullettem. Ehhez tudni kell, hogy nem egyszerűen, csak Kutya volt. Ő egy csodálatos lény volt, mert a kapott szeretetet, százszorosan viszonozta. Csupa élet volt, amelytől egy gazember, célzott lövéssel megfosztotta. Engem pedig, Kutyusom további szeretetétől.

1981-ben, jómagam is vizsgát tettem vadászatból Pécsen és tudom, mi a kóbor Kutya. Amennyiben a gazda azonosítható nem számít kóbor Kutyának és a nyomozók szerint sem számított annak, mert a magaslesről kellett, hogy lássa Nejemet.
Tanárunk a vadásziskolán, számtalanszor mondta: -Akit szadista ösztönök is mozgatnak, ne végezze el az iskolát. Sokszor megjegyezte azt is, hogy a kóbor Kutya fogalma, nem teljesen tisztázott. Hétfői napon, Nejemmel megtettük a feljelentést.

Az ok, amiért mégis Önhöz fordulok, egyszerű. Ismerve a dombóvári öcsi-koma-jóbarát "Triumvirátus" elvén alapuló összefonódásokat, tartok attól, hogy az ügyem tárgytalanná válik. Szebb képet a Kutyusomról, néhai Barátomról azért nem tudok küldeni, mert hittem abban, hogy egyszer, szebbet is fogok tudni Róla készíteni. A mellékelt kép, télen egy kiadós séta után készült, amelyen a Drága Lélek, éppen szunyókál.
Hálával köszönöm Önnek, hogy lehetővé teszi az emberi gonoszság nyilvánosságra kerülését.

Kedves Állatvédők!

Köszönöm, hogy megmentettetek, és örökbe adtatok!
Nagyon jól érzem magam!
A BOFRA nevet kaptam. Nem nagyon tetszett, de a gazdim elmagyarázta, hogy az előttem velük élt három szintén "kivert" kutyáik emlékére, azok neveinek kezdőbetűiből alkotta, hogy őket se felejtsék el soha. Így már büszkén viselem a nevemet.
Már alig várom a nyarat, mert együtt megyek a családdal nyaralni!

Ui: Ha a gazdiék aranyhala teljesítené a kívánságomat, én csak egyet kívánnék tőle: Ne bántsák az állatokat!

Egy megható történet

2001.június 6.-án fogadtuk örökbe az Ön közreműködésével Soma nevű fekete tacsi kutyánkat, "aki" akkor kb másfél éves lehetett.
Legalább 3 hét eltelt mire kegyeskedett megengedni hogy megsimogassuk, vagy ölbe vegyük. Azóta viszont letenni nem lehet.
Uralma alá hajtotta az egész családot, egy rendkívüli okos , értelmes kutya, arcmimikával és különböző hangokkal mindent el tud magyarázni amit csak akar. Csak a másik két ugyancsak szerencsétlen sorsú nálunk élő kidobott kutyát utálja, de annyira, hogy külön kell tartani tőlük, mert megtámadja őket, hiába ötször akkorák mint ő, és mindíg ő húzza a rövidebbet néha alig tudtam élve a fogaik közül kiszedni.

Minden évben október 15.-én este bekopog az ajtón, április 15.-ig a meleg kazánházban alszik, mintha ismerné a naptárt.
Egy lépést nem tudunk úgy tenni, hogy ne tartaná a szemét rajtunk, ha zacskó zörgését hallja, begaloppozik és szemrehányó tekintettel néz, hogy a háta mögött megettünk valamit amiből ő nem kapott. Mint egy kis fekete törpe, két lábon körbejár a lakásban, felnéz az asztalra majd átsétál a hűtőhöz és kunyerál valami csemegét. Sorolhatnám vég nélkül a történeteit, egyszerűen nem értjük, hogy a gazdája ugyan miért dobta ki.
Most viszont kis híján vége lett ennek az idilli állapotnak.
A szokásos veszettség elleni oltást kapta április 24.-én estefelé. Szokatlanul mereven üldögélt, egy kis palacsintával akartam vigasztalni, de nem fogadta el. ( Később magamat hibáztattam, hogy erre nem figyeltem fel) Eltelt még valamennyi idő, és egyszer csak kopog az ajtón és halkan nyöszörög. Nem fagyott és nem is dörgött és villámlott, de rosszat sejtve csak kinéztem ,hogy mit akar. Félholtan feküdt az ajtóban. A feje kb kétszeresére dagadt, a szemei nem látszottak, deréktól előre felé már teljesem megmerevedett. A férjem telefonált az állatorvosnak, hogy az egyik kutya rögtön elpusztul, készüljön mert azonnal indul hozzá. Az orvos viszont felkapta a ruháját és a táskáját, rohant hozzánk. Allergiás reakciót váltott ki a veszettség elleni oltás, a kutya sokkos állapotba került, és a végét járta. Szégyenlem, de elsírtam magam. Ellenanyagot adott be az állatorvos és azt mondta fél óra múlva hatni kezd a szer, ha addig kibírja, akkor másnap reggelre jobban lesz. Kb éjfélig tartottam a karomban, mikor kezdett a merevség oldódni. Próbáltam itatni, de csak a vizes ruhát nyalogatta, a vizenyő nem ment le a fejéről és a nyakáról. Lefektettem a helyére, éjjel egy órakor a férjem kelt fel megnézni, fél háromkor én. Reggel még dagadt volt a feje, de élt és a nap folyamán már járkált és ivott is. Ha nem ilyen értelmes kutya, hogy jön segítséget kérni ha bajban van, hanem elbújik valahol, akkor mire megtaláljuk vége van. Az állatorvos is azt mondja, a kutya ha a végét érzi, inkább meghúzódik valahol. Úgy éreztem, hogy Önökkel, a megmentőivel meg kell osztanom ezt a riadalmat, amit átéltünk. Kívánok Önöknek áldozatos munkájukhoz erőt, egészséget és sok sikert.

2008.május 6.

A Csap utcában patakba dobott kiskutyákat sikerült megmenteni,a két kistestvér egy helyre került. Nagyon boldogok.

Ahogy ígértük küldjük a képeket Johnyról és Samyről.2008 március 29.- én hoztuk el a két lablador keverék kutyust. Nagyon aranyosak és okos kutyák.A cicával jól kijönnek,szépen nőnek.

Üdvözlettel

Kilenc kiskutyát dobtak ki a patak mentén

Csütörtökön a reggeli órákban egy férfi értesítette a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítványt arról, hogy kilenc apró kiskutyát dobtak ki az üzlete mellett. A férfi összegyűjtötte a kiskutyákat, egy papírdobozba tette őket. Az alapítvány munkatársai a kutyamenhelyre szállították a halálra szánt csöppségeket. A fekete és barna színű kiskutyák talán 3 hetesek lehetnek. Fogacskáikból még alig látszik valami. A menhely önkéntesei megpróbálják megtanítani őket enni és inni kis tálakból. Már korábban is többször említettük, hogy az ilyen apróságokat meglehetősen nehéz felnevelni. Az anyatej hiánya és az immunrendszerük gyengesége miatt a kilenc kicsiből csak néhány fogja megérni a nyolc-tíz hetes kort, mikor már örökbe lehet adni őket.

Szomorúan tapasztaljuk, hogy egyre több ember követ el bűncselekményt azzal, hogy kidobja a kutyája vagy macskája nem kívánt szaporulatát. A leggonoszabb az egészben az, hogy az újszülött állatoknak egyáltalán nincs, a pár hetes kölyköknek, pedig alig van esélyük a túlélésre.

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy az állatok szaporodását is meg lehet előzni, és igen is oda kell figyelni arra, hogy a kutya vagy a cica ne szaporodjon évente kétszer, legalább azért, hogy ne tapadjon vér a gazda kezéhez.

Az állatokat lehet ivartalanítani, kaphatnak fogamzásgátló gyógyszert vagy injekciót. Jó lenne, ha ez szépen lassan tudatosulna az emberekben.

Szekszárd 2008. március 20.

A nem kívánt szaporulattól megszabadulnak

Szerdán délután egy férfi értesítette a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítványt arról, hogy Szekszárdon a Csötönyi-völgynél lévő autóbuszmegállóban újszülött macskákat talált. Az egészséges kiscicákat azzal a macskaházzal együtt dobták ki, amelyben a mamájuk világra hozta őket. Az alapítvány próbált megoldást keresni, de nem talált olyan személyt, aki vállalta volna, hogy a tulajdonában lévő anyacica felnevelje a kidobott újszülötteket. A gyakorlatban nagyon csekély az esély arra, hogy 1-2 napos cicákat mesterségesen tudjon felnevelni valaki. A felneveléshez egy személy 24 órás figyelme szükséges legalább 4 héten keresztül. A kicsiket 3 óránként kell etetni megfelelő tápszerrel, de ebben az esetben is alacsony a túlélési arány a különféle fertőzések miatt.

Más választási lehetőség hiányában a cicákat állatorvos elaltatta, hogy ne szenvedjenek még órákat táplálék nélkül.

Csak Szekszárdon évente 100-150 újszülött vagy néhány hetes cicát és kutyát dobnak ki. A felesleges szaporulat megelőzhető lenne ivartalanítással. Ha valakinek nincs pénze műtétre, fogamzásgátló injekciót vagy tablettát is kérhet bármelyik állatorvostól.

A kutyák és cicák szaporodása még csak most kezdődik. A felelőtlen, tudatlan gazdák miatt sajnos még sok hasonló bűncselekmény várható a tavasszal.

Szekszárd 2008. március 19.

Megdöbbentő! Sorompóra lógatva találtak rá a kutyusokra

Pénteken kora délután egy felháborodott telefonáló értesítette a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítványt arról, hogy a Csörge-tó felé vezető út mellett két kutyát lógattak fel egy használaton kívüli útzáró sorompóra.

Egy barna és egy fekete fiatal kutya tetemét találták meg az állatvédők, az egyiket a lábánál fogva felakasztva, a másikat egyszerűen "rádobva" a piros-fehér korlátra. A kutyák feltehetően már a „közszemlére” való kihelyezés előtt elpusztultak. Az alapítvány értesítette a rendőrséget, és állatkínzás gyanúja miatt feljelentést tett. Az eset kísértetiesen hasonlít egy pár hónappal korábbi történethez, amikor nem messze a mostani helyszíntől a Csörge-tónál több zsineggel a nyakánál és a lábánál megkötve kifeszítettek egy fehér perzsa macskát. Mindkét esetben ugyanolyan kék színű és minőségű zsineget használtak. A fentiek alapján elképzelhető, hogy a cselekmények elkövetője vagy elkövetői azonosak. Egyelőre csak találgatások folynak, arról, hogy az állatokkal való demonstráció egy torz elme szüleménye, vagy csúnyán szórakozó fiatalokhoz köthető.

A Büntető Törvénykönyv szerint "aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő."

2008.03.15

Kiskutyákat dobtak egy patakba Szekszárdon

Akár börtönbüntetést is kaphat az állatok gazdája

Két kiskutyát sikerült megmenteni, három azonban elpusztult Szekszárdon, amikor valaki úgy akart a párhetes állatoktól megszabadulni, hogy a patakba dobta őket. Az állatvédők szerint nem ritka, hogy a kutyatulajdonosok ahelyett, hogy ivartalaníttatnák a háziállataikat, ilyen brutális módon próbálják elpusztítani őket.

A patakból már csak két kiskutyát tudtak élve kimenteni az ötből. A megmenekült állatokat most egy 14 éves lány gondozza. Szinte alig alszik.

"Cumiztatom őket, körülbelül háromóránként. Ha befejezték, elalszanak, majd miután megint felkelnek, keresik az ennivalót" – mondta Simon Janka.

Az állatvédők azt mondják, sokan próbálnak ilyen brutális módon megszabadulni a kiskutyáktól, pedig több módszer van arra, hogy megelőzzék a vemhességet.

"A nőstény kutyák évente kétszer szaporodnak. A védekezésre van több lehetőség. Az ivartalanítással nagyon kevesen élnek" – mondta Fiáth Szilvia, a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Egyesület elnöke.

Az állatvédők állatkínzás miatt tettek feljelentést a szekszárdi rendőrségen. A kutyák gazdája pénzbírságot, de akár börtönbüntetést is kaphat.

RTL Klub Híradó - Komáromy László, Független Hírügynökség
2008. február 24.

Kegyetlenül megkínozták a kutyákat!

Az egyik eb elpusztult, kettő különféle törésekkel úszta meg a kegyetlenségeket

Tolna megye

Négy halálra szánt kutya közül egy egészségesen, kettő pedig csonttörésekkel élte túl az állatkínzást a hétvégén a megyében. Egy viszont elpusztult. Fiáth Szilvia, a szekszárdi állatmenhelyet is működtető Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány elnöke elmondta, a legszerencsésebb a négy eb közül az a rotweiler volt, amelyet valaki egy harminc centiméteres lánccal egy fához kötött. A kutya nem tudott mozogni, és vizet, ételt sem hagytak neki. Horgászoknak tűnt fel, hogy állat már második napja áll ugyanott, ők értesítették az alapítvány munkatársait. Nem először. Fiáth Szilviától megtudtuk, az utóbbi időben csak ő maga vagy tíz kutyáról vette le a láncot a Csörge-tónál, néhány hónapja pedig arról számoltunk be, hogy ugyanitt egy macskát kínoztak halálra. Egy kutyát a 6-os úton, egyet pedig a szekszárdi Palánki úton dobott ki a gazdája szintén ezen a hétvégén. Mindkettő rossz állapotban, különböző csonttörésekkel, így medence-, csípő és combcsont töréssel került a szekszárdi állatmenhelyre. Egyikükben légpuska töltényt is találtak az állatvédők. Az alapítvány vezetője arról számolt be, hogy a megyében több száz ebet dobnak ki mozgó, illetve szerencsésebb esetben álló autóból. Szekszárdon évente általában ötven négylábú jár így, leggyakrabban a Palánki úton, a Keselyűsi úton vagy éppen a város Szálka felőli bejáratánál szabadulnak meg tőlük. A kutya ilyenkor megpróbál az autó után szaladni, ilyenkor ütik el őket. A legrosszabbul most az a kutya járt, amely láncra verve szenvedett víz és étel nélkül Bátaszéken addig, amíg el nem pusztult. Az állat tulajdonosa ellen állatkínzás miatt már korábban is tettek szomszédai, illetve az alapítvány feljelentést. Most bűntető eljárás indult ellene, Fiáth Szilvia szerint várhatóan pénzbírsággal sújtják majd. Az állatvédő elmondta, Németországban tízezer euróra büntetik az állatkínzókat, és a bírságot be is hajtják, sőt, minden szívfájdalom nélkül le is ültetik őket. Nálunk elméletileg közmunkával és maximum két év fogházzal sújtható az, aki állatok ellen vét.

Budavári Kata
2008. február. 11.

Hajszálon függ 170 kutya élete

Lehet, hogy el kell altatni az állatokat

Gondozóik attól félnek, hogy el kell altatni 170 kutyát a szekszárdi állatmenhelyen. A telephelyük ugyanis az ipari parkban van, ahová most egy cég szeretne építkezni, ezért a menhelynek költöznie kell. Az állatvédők szerint ők most ultimátumot kaptak, nem tudják hova mehetnének, féltik a kutyákat. Az önkormányzat azonban megpróbálja a legjobb megoldást megtalálni.

169 kutyának költöznie kell a szekszárdi menhelyről. A telep ugyanis a város ipari parkjában van, ide pedig egy cég szeretne építkezni. A menhely nyolc éve működik, megalakulásakor elkészítették a felszámolási tervüket is, amelyet most valószínűleg alkalmazniuk is kell.

"Hogyha az alapítvány tönkremegy, vagy bármilyen oknál fogva az alapítvány üzemeltetése megszűnik, akkor az alapítvány átadja a kutyákat az önkormányzatnak, aki nyilvánvalóan elaltatja, mert nincs rá kapacitása, hogy ezzel foglalkozzon" – mondta Fiáth Szilvia a Tolna Megyei Állat és Természetvédő Alapítvány elnöke.

Ettől tartanak a telep vezetői. A polgármester azonban azt mondja, már keresik az új helyet az állatoknak.

"Ezt azért körbe kell járni, tehát nem egy ideiglenes elhelyezést akar az önkormányzat. Vannak állategészségügyi, illetve egyéb olyan környezetvédelmi szempontok is, amelyeket ilyenkor figyelembe kell venni" mondta Horváth István, Szekszárd polgármestere.

A polgármester szerint március elejére már biztosan lesz új helyük a kutyáknak. A menhely vezetői azonban nem bíznak ebben, mert szerintük nincs erre alkalmas hely a környéken.

A szekszárdi állatmenhelyre évente több mint 400 kutyát hoznak be, ebből csaknem 300-at örökbe is adnak. A többi kutya élete végéig is ott maradhat.

RTL Klub Híradó - Takács Nikolett, Független Hírügynökség
2008-01-29 16:59

Nem szüntetik meg az állatmenhelyet

Rágalmazás és rémhírterjesztés miatt feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen Szekszárd polgármestere, miután az interneten valaki közzétette, hogy a város meg akarja szüntetni a nyolc éve működő állatmenhelyet. A polgármester szerint szó sincs erről. Az ipari park fejlesztése miatt a menhelynek júniusig valóban költöznie kell, de ehhez a város minden szükséges feltételt biztosít.

Megszűnés fenyegeti a szekszárdi állatmenhelyet, és elpusztítás az ott gondozott 175 kutyát- ez a szóbeszéd kering napok óta az interneten – állítólag azért, mert a telep területén ipari park épül. A hír hallatán sokan felhördültek, de mint kiderült, valójában nincs veszélyben a telep, csak költöznie kell.

- Szó sincs arról, hogy megszűnés fenyegetné a menhelyet – tájékoztatta lapunkat Horváth István, Szekszárd polgármestere. Elmondta: évekkel ezelőtt a telep ideiglenes helyet kapott az ipari park területén, ahol egy évtizeden át egyetlen karót sem ütöttek le. Most azonban sikerült befektetőket találniuk, sőt már bővíteni is kell, ami új munkahelyeket és adóbevételt jelent a városnak. Szükség van tehát az állattelep által elfoglalt területre. A polgármester beszámolója szerint a hivatal munkatársa három héttel ezelőtt kérte a civileket, hogy március elejéig Szekszárd közigazgatási határain belül keressenek közösen egy megfelelő földdarabot, ahová az állatokat költözethetik. Horváth István hozzáfűzte: a menhely sorsát hosszú távon szeretnék megoldani. Céljuk, hogy az új helyen legalább ilyen vagy a mostaninál jobb infrastruktúrát alakítsanak ki. Az átköltöztetést júniusig szeretnék megoldani.

Fiáth Szilvia lapunknak elmondta: a jelenlegi helyre 2000-ben az önkormányzat és az ÁNTSZ költöztette őket a szomszédos sintértelepről, ahol addig működtek. Korszerűsítették a víz és villany nélküli épületet, kialakították az előírásoknak megfelelő csempézett kiszolgálóhelyiségeket, mosdókat, öltözőket, és minden szükséges engedélyt megszereztek a hatóságoktól. Adományokból és az adók egy százalékából mostanáig körülbelül tízmillió forintot költöttek felújításra, kennelek építésre. A közhasznú alapítvány tíz évvel ezelőtt vette át a várostól a kóbor állatokkal kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátását.

Mint ismert, Fiáth Szilvia, a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány elnöke indította el évekkel ezelőtt azt az aláírásgyűjtési kampányt, amelyet országszerte négyszázezren támogattak, és amelynek eredményeként 2004 óta az állatkínzás bűncselekménynek számít. Egy évvel később, 2005-ben szintén ő volt az, aki megszervezte a Petárdastop elnevezésű akciót, amelyben százhúsz civil szervezet fogott össze. Néhány hónappal később kormányrendeletben tiltották meg a petárdák használatát.

G. JUHÁSZ JUDIT
Magyar Nemzet 2008. január 30.

Rémhírterjesztés miatt feljelentést tett a polgármester

Rémhírterjesztés miatt rendőrségi feljelentést tett Szekszárd polgármestere. Az interneten terjesztett körlevél szerint a város kutyamenhelyét meg akarják szüntetni, az állatokat pedig elaltatják. Az állatotthonnak azonban csak új helyet keresnek, mert most az ipari park területén működik.

A szekszárdi kutyamenhely nyolc éve a város szélén, az egykori laktanya helyén működik. 160-180 állat van a telepen, ahol van víz villany és elegendő hely a négy lábúaknak. Eddig mintegy 10 millió forintot költöttek rá. Most azért kell elköltözniük, mert a terület ipari park lett, rövidesen több cég itt épít telephelyet.

A város ingyen adja a területet a menhelynek, és fizeti a rezsiköltségeket. A kutyák ellátását az egy százalékos adó felajánlásokból fedezik, mely évente mintegy 5 millió forint. Az alapítvány elnöke szerint ők önkormányzati feladatot látnak el, ezért várják most a város segítségét, a költözést közösen kell megoldaniuk.

A város fideszes polgármestere, Horváth István elmondása szerint a menhely mindig is fontos volt a Szekszárd számára. Úgy gondolja, hogy egy jó alternatívát fog adni az önkormányzat egy újabb telephely létesítésével a kutyamenhelyen dolgozóknak, illetve az ott lévő kutyáknak.

A tolna megyei állatvédők között a világhálón egy ismeretlen szerzőtől származó körlevél kering, mely szerint a menhelyt meg akarják szüntetni, az ott élő állatokat pedig elaltatják. Szekszárd polgármestere rémhír terjesztés miatt rendőrségi feljelentést tett.

HÍR TV 2008-01-30 07:53

Mégsem altatják el a százhetvenöt kutyust

Állatbarát megoldást keres a város a kutyák elhelyezésére

Kétségbeesett üzenet keringett a világhálón arról, hogy utolsó napjait éli az állatotthon. Az önkormányzat ugyanis ipari parkot akar létesíteni a helyén. ”Ennek a 175 db. kutyának, amennyiben nem sikerül otthont találni, a sorsa halál. ” - szólt a felhívás.

Dr. Haag Éva alpolgármester megoldotta a drámai helyezet, mert még aznap felhívta a körlevél elindítóját és elmondta, hogy szó nincs felszámolásról. A telep van az ipari park területén és keresik a megoldást, hogy hova lehetne azt áthelyezni. Az is tény, ezt is a körlevél elindítója tette közzé. Végül is nem volt hiábavaló a körlevél, mert legalább felhívta a figyelmet a problémára.

A megoldás annál is inkább sürgető, mondta el dr. Kiss Gyula, az Ipari Park Kft. ügyvezető igazgatja, mert az utóbbi időben az Ausztrotherm biztonsági szolgálatának két emberét is kutya harapta meg. Mindez a menhelyről több száz méterre történt, de előfordul, hogy az emberek a menhely közelében rakják ki a szerencsétlen állatokat. Vagy pórázon kikötik őket. A kutyamenhely az ipari park területének a szélén van ugyan, de az egyik bejárat közelében. Az a megoldás, ha az állatotthont kulturált körülmények közé helyeznék át, ahol nem zavarják a környezetet.

Az ipari park szempontjából az a fontos, hogy a már ott lévőknek és a betelepülőknek vonzó környezetet tudjanak biztosítani, emelte ki az igazgató. Most, hogy az aljnövényzet elszáradt, látszik, hogy az ipari park felöli partoldal olyan mint a sajt, tette hozzá. Tele van ugyanis patkánylyukakkal. Ezzel kapcsolatban Fiáth Szilvia, a Tolna Megyei- Állat és Természetvédő Alapítvány elnöke elmondta, a patkányok már érkezésük előtt elszaporodtak. Amikor költöztek, gázzal írtották azokat. Nyolc vödör tetemet szedtek össze. Az ipari park területén árulnak gabonát, és maguk is látták amint a patkányok enni mennek a kukorica és napraforgó földekre. Fiáth Szilvia határozottan fogalmazott amikor azt mondta, hogy nem az önkormányzat segíti az ő munkájukat, hanem ők dolgoznak helyettük.

A kutyamenhely fenntartása nem kötelező önkormányzati feladat, mondta el a gazdasági bizottság legutóbbi ülésén Szeleczki József irodavezető. A területet és az épületeket a város ingyen adta a volt honvédségi lőtéren. A közműdíjakat és a kutyák- macskák veszettség elleni védőoltását a város fizeti. Ez több százezer forint is lehet évente. Fiath Szilvia viszont azzal érvelt lapunknak, hogy régebben 2-3 közmunkás, vagy közhasznú foglalkoztatott is dolgozott a menhelyen, ma már mindent maguk csinálnak. Csak olyan terültre költöznek, ahol megvannak a megfelelő feltételek, épületek, hiszen több millió forintot költöttek a jelenlegire. Az állatmenhely kialakítására egy fillérjük sincsen, ami pénzt összeszednek az adók 1 százalékából, az kell az állatok ellátásra.

A menhelynek 2000-től minden engedélye megvan, amelyeket nem könnyű egy másik területre megszerezni. A gazdasági bizottság elnöke Kővári László elmondta, sosem volt szó a menhely megszüntetésről Az ipari park feladata a gazdaságfejlesztés, kényszermegoldás volt, hogy odakerült az állatmenhely, ezért el kell költözniük, de mindenképpen állatbarát megoldást keresnek. Ez néhány hónap alatt megoldható. Azt viszont furcsállta, hogy az állatvédők miért a világhálón leveleznek a közvetlen személyes megbeszélés helyett.

Mindig elkel a segítség

A menhelyen most 168 kutya van mert a pánik hatására sokat befogadtak. Mindig szívesen fogadnak élelmiszert, száraz kenyeret, rizst, konzervet, tápot. Megunt, elkopott takarók, pokrócok is folyamatosan kellenek, mert a kutyák körében ez fogyóeszköz. Csakúgy mint a különböző edények, fazekak, tálak, amelyekben enni kapnak az állatok, illetve főznek nekik.

A Bogyiszlói úton, a volt honvédségi lőtéren lévő menhely szombatonként 10-től 16 óráig várja a látogatókat.

Ihárosi Ibolya 2008. január. 25., 21:03
Tolnai Népújság
www.teol.hu

T Á J É K O Z T A T Ó

Kivonat Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Gazdasági és Mezőgazdasági Bizottsága 2008. január 23-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből 22/2008. (I. 23.) GMB határozat

Állatmenhely működése

Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Gazdasági és Mezőgazdasági Bizottsága a városban üzemelő állatmenhelyről szóló tájékoztatót tudomásul vette. A Bizottság kijelenti, hogy nincs olyan önkormányzati szándék, ami az állatmenhely megszűntetésére irányulna.

A Bizottság felkéri a Polgármesteri Hivatalt, hogy tegye meg a szükséges lépéseket az állatmenhely helyzetének megoldása érdekében.

Kedves Állatbarátok!

A fenti határozat szerint az állatmenhely nincs közvetlen veszélyben, de ez nem azt jelenti, hogy maradhatna a nyolc évvel ezelőtt kialakított helyén. Az állatmenhelyet működtető alapítványnak nincs pénze arra, hogy új állatmenhelyet építsen, így a kutyák költöztetését csak akkor vállalja, ha az önkormányzat a jelenlegi telephely körülményeivel megegyező, állatmenhely működtetéséhez szükséges engedélyekkel rendelkező telephelyet ajánl fel. Fontosnak tarjuk hangsúlyozni azt, hogy a jogszabályok értelmében az alapítvány önkormányzati feladatot is ellát, tehát nem az önkormányzat segít az alapítványnak, hanem az alapítvány az önkormányzat helyett is dolgozik. Ha az állatmenhely nem működne, akkor a városban talált állatokat 14 napig tartanák, majd elpusztítanák őket.

Köszönjük mindenki támogatását!

Jelezni fogjuk, ha a menhelyen gondozott állatok élete veszélybe kerül.

Köszönettel:
Állatmenhely Szekszárd
Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány
E-mail: tmallatvedo@freemail.hu

Állatkínzás és állatbarát ügyintézés

Egy házaspár 3 kutyát hagyott el Decsen. A pár mintegy 3 hete költözött el a bérelt házból. A ház udvarán maradt kutyákat egy szomszédban lakó idős férfi etette és itatta a lelakatolt kapun keresztül. A férfi odaadó segítsége nélkül a kutyák el is pusztulhattak volna.

A törvény szerint az, aki állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

A Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány egy bejelentés alapján kezdeményezte Decs Község jegyzőjénél az elhagyott állatok hatósági tanúk és rendőrség jelenlétében történő elkobzását. A hivatal munkatársai megtudták, hogy a házaspár nem kíván visszaköltözni a házba, és gondoskodni a kutyákról. A jegyző által megbízott ügyintéző lelkiismeretesen megszervezte a mentést: az elszállításig száraz tápot biztosított a kutyák számára, és új otthont talált mind a három elhagyott állatnak.

A Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány köszönetet mond a példaszerű ügyintézésért, és feljelentést tesz a rendőrségen állatok elhagyásának vétsége miatt.

Szekszárd, 2007. október 16.

Szórakozás és könyezetvédelem a gyerekeknek

Paks

Közel nyolcszáz gyerek és felnőtt vett részt az ASE sportcsarnokban rendezett Zöldfülű elnevezésű környezetvédelmi játszóházban tegnap. A belépő egy újrahasznosítható hulladék volt. A konténerek majdnem megteltek a műanyag palackokkal. Hoztak használt elemeket is. Az ASE Tömegsport szakosztályának rendezvényén volt ugrálóvár, mászófal, kézműves fogallakozás, arcfestés, hétpróba, tűzoltó- és rendőrségi bemutató, valamint sok kis élő állat, kutya, macska, papagáj és két macskabagoly is. Az érdeklődők nemcsak megsimogathatták az állatokat, hanem hasznos tanácsokat kaptak a tartásukhoz.
I. A.

Képek:
"Zöldfülű" Környezetvédelmi Nap az alapítványunk részvételével

Szent Ferenc és követői

Assisi Ferencet a fák, virágok és állatok védőszentjét 1226. október 4-én temették el. 1228. július 16-án IX. Gergely pápa szentté avatta Ferencet. Ünnepét azonnal felvették a római naptárba, október 4-i dátummal. Ez a nap Világszerte az Állatok Világnapja, amikor a védtelen élőlényekre hívják fel a figyelmet.

Az Állatok Világnapja alkalmából 2 fiatalokból álló csoport is meglátogatta a Szekszárdi Állatmenhelyet. A Polip Ifjúsági Iroda önkéntesei 2007. szeptember 29-én keresték fel a menhelyet. A 14 és 20 év közötti fiatalok táppal kedveskedtek az állatoknak, először csak barátkoztak a kutyákkal, majd sétálni vitték őket.

A szekszárdi 5-ös Iskola tanulói Tornyos Marianna vezetésévével október 6-án találkoztak az árva kutyákkal. A gyerekek a program első részében elsajátították a kutyákkal való helyes viselkedést és bánásmódot, majd nagy örömmel sétáltatták a szeretetre éhes árvákat. Nagy izgalom volt, a gyerekek egymásnak adták a póráz végét, a kicsi és nagy kutyusok pedig örömmel követték őket. A hosszú séták után a kedvencek fáradtan, ugyanakkor boldogan tértek vissza a kenneljeikbe. A gyerekek élményekkel gazdagon tértek haza a kutyamenhelyről.

Képek:
Az 5. Iskola tanulóinak látogatása
A Polip Ifjúsági Iroda Önkéntesei a menhelyen

Egyre több kutyát fogadnak örökbe

Gyerekek látogatták meg a szekszárdi állatmenhelyet a hétvégén, az Állatok Világnapja alkalmából.

A szekszárdi 5-ös iskola tanulói Tornyos Marianna vezetésével találkoztak az árva kutyákkal. A gyerekek a program első részében megtanulták a kutyákkal való helyes viselkedést és bánásmódot. Ezt követően, nagy örömükre, maguk sétáltathatták a szeretetre éhes gazdátlan kutyusokat. Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli ebben az esztendőben a szekszárdi állatotthon. A lakosság körében kutyamenhelyként ismert létesítményt fenntartó Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány a megyei önkormányzattól különdíjat kapott az év civil szervezete versenyben. Folyamatosan teltház van az állatotthonban, de ez esetünkben azt jelenti, hogy nem csak érkeznek, hanem távoznak is kutyák - mondta Fiáth Szilvia, az alapítvány elnöke. Egyre több állatot sikerül örökbe adni, és nem csak szekszárdi, vagy Tolna megyei tulajdonosnak. Jöttek már kutyáért - amely megtetszett az internetre feltett képen - Budapestről is. A menhely munkájában sokat segítenek a fiatal önkéntesek, akik akár korán reggeltől késő délutánig szívesen dolgoznak, és akikre nagyon büszke az alapítvány. A tél közeledtével szívesen fogadnak minden adományt az állatmenhelyen. Nem csak a pénzbeni támogatásnak örülnek. Szívesen fogadnak élelmiszereket, rizst, konzerveket, tápokat. Különösen örülnek, ha valaki régi szőnyeget, használt padlószőnyeget tud adni. Ezeket teszik a beteg, és az újonnan érkezett, ijedt és szomorú kutyák alá. Jól jönne szalma is, amivel télen a kutyaházakat bélelik ki. A Bogyiszlói úton, a volt honvédségi lőtéren lévő menhely szombatonként 10-től 16 óráig várja a látogatókat. Ekkor bárki megnézheti az otthont, ismerkedhet a kutyákkal. V. M.

Tolna Népújság 2007.október 9.

Magyar Nemzet

A civilek szerint még mindig enyhe büntetéseket szabnak ki a bíróságok a törvénysértőkre Országszerte várhatóan több ezren emlékeznek meg az állatok világnapjáról, a rendezvények többségét vasárnap tartják. Négy évvel a magyar állatvédelmi törvény szigorítása után az elkövetők ritkán kerülnek bíróság elé, ha mégis, enyhe ítéletekkel megússzák. A Természetvédelmi Világalap tegnap kampányt indított, miután Olaszország egyik nemzeti parkjában védett barnamedvéket, keselyűket és farkasokat mérgeztek meg.
G.JUHÁSZ JUDIT

Húszezer euró - több mint ötmillió forint - nyomravezetői díjat ajánlott fel a természetvédelmi Világalap (WWF) annak, aki segít kézre keríteni az olaszországi Abruzzo nemzeti parkjának állatait hónapok óta tizedelő ismeretleneket. Mint arról beszámoltunk, kedden három, az Appenninekben őshonos, fokozottan védett barnamedvét mérgeztek meg ( jelenleg 80-85 példány él belőlük egész Olaszországban), közöttük a park jelképévé vált tízéves Bernardót is. Korábban két farkassal és tíz keselyűvel végeztek hasonló módon, ezért az olasz természetvédők tegnap különleges nyomozócsoport felállítását kérték, a WWF pedig internetes mozgalmat indított az elkövetők felderítésére. Mindez éppen akkor történt, amikor világszerte a legenda szerint az állatok nyelvét értő és védőszentjükként tisztelt olasz rendalapító Assisi Szent Ferenc 1228. október 4-i szentté avatására emlékeznek, és az állatok világnapját ünneplik.

Négy évvel azután, hogy bűncselekménnyé nyilvánították az állatkínzást, még mindig jócskán akad tennivalójuk a civileknek és a hatóságoknak - közölte lapunkkal Fiáth Szilvia a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány vezetője, a törvényi szigorítás egyik kezdeményezője. Elmondása szerint a bejelentések száma megnőtt, de bizonyíthatóság híján az ügyek többnyire már a rendőrségen lezárulnak. Az a kevés, amely a bíróság elé kerül, még ha igen brutálisan követték is el a bűncselekményt, enyhe ítélettel - pénzbírsággal vagy esetleg felfüggesztett szabadságvesztéssel - zárul. Ráadásul sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy a törvény nemcsak a kínzást és a viadalokat, hanem az állatok elhagyását, illetve elűzését is bünteti. Az állatkínzásnak sokféle megnyilvánulási formája van még ma is, rengeteg az autókból - nem egyszer menet közben - kidobott, nejlonba kötött, kukába vagy dögkútba vetett, erdőbe kilökött kisállat. Nemrégiben egy nő dobozt nyújtott át az egyik szekszárdi iskola udvarán játszó gyermekeknek Hét újszülött kismacska volt benne, az állatmenhelyen már nem tudták megmenteni őket, - Egyszóval - fűzte hozzá Fiáth - van egy állatvédelmi törvényünk, csak éppen nem tudnak élni vele. Miközben egyre gyakrabban hallani: fel kellene lépni végre azok ellen is, akik az erkélyre kizárva vagy rövid láncon tartják állataikat.

Sok év után a napokban született meg a cirkuszi állatok tartását, utaztatását és felléptetését szabályozó kormányrendelet, amelynek értelmében a porondon tilos az elefántok, az orrszarvúak és a főemlősök, illetve a szeptember 28-a után befogott vadak szerepeltetés. A többi állatra vonatkozó szigorú tartási feltételeket három és fél év alatt kell megteremteni, a veszélyeztetett vadon élő fajokat pedig 2010-től végleg kitiltják a hazai cirkuszokból.

Magyarországon körülbelül kétszáz állatot tartanak húsz, főként családi vállalkozásként működő cirkuszban., kétharmaduk kutya és ló - tájékoztatta lapunkat Pencz Levente, a Fauna egyesület munkatársa. Beszámolója szerint a körülbelül hatvan vadállatot - zebrát, bivalyt, lámát, majmot, oroszlánt, tigrist, elefántot, leopárdot, kígyót és kajmánt - szűk ketrecekben, elavult kocsikban, esetenként láncon tartják. Pencz hozzáfűzte: nem a cirkuszok ellen, hanem az állatok érdekében emelték fel a szavukat.

Felvonulások országszerte A világnapot hazánk több településén jobbára a hét végén tartják szervezetek, állatkertek és állatbarátok felvonulásával, családi programokkal, nyílt napokkal. Budapesten az idén tizenötödik alkalommal vasárnap reggel tíz órakor a bazilikától indul a menet, amelyet hagyományosan az állatkert csacsija vezet - tájékoztatta lapunkat Lovas Éva, a Magyar Állatvédő És Természetbarát Szövetség szóvivője. Elmondta: a civil szervezetek mellett állatbarát klubok, vakvezető kutyások, állatokkal foglalkozó intézmények vonulnak fel, de több vidéki iskolai csoport is jelezte részvételét. Az esemény jó hangulatú baráti találkozóvá vált. A külsőségekre viszont az idén szokásosnál is kevesebb jut, hiszen az adó 1 százalékából befolyt összeget a szervezet mindeddi9g nem kapta meg - fűzte hozzá Lovas.

Magyar Nemzet 2007. október 4.

Az állat elhagyása bűncselekmény?

Sokan nem is hallottak erről, pedig a törvény szövege mindenki számára érthető: "Állatkínzás: aki állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. "

Gyakran előfordul, hogy még a rend őrei is kétségbe vonják ezt a tényt. Mit várhatunk akkor az egyszerű, joghoz nem értő emberektől? Semmit. Az embereknek még mindig nagy százaléka hagyja el állatát következmények nélkül, sőt egyesek meglehetősen furcsa módszereket választva szabadulnak meg feleslegessé vált "kedvenceiktől". Tegnap például egy nő dobozt adott át a Gyakorló Általános Iskola udvarán játszó gyerekeknek. A nő pillanatok alatt eltűnt, majd kiderült, hogy a dobozban hét pár hetes apró cica nyávogott. Az iskolában természetesen nem tudtak mit kezdeni a kisállatokkal, így elszállították őket a gyepmesteri telepre.

A múlt héten egy perzsa macskát találtak brutális módon felakasztva, kifeszítve a Csörge-tónál. Néhány héttel ezelőtt egy nyugalmazott katonatiszt kiment az állatmenhelyre, lerakott egy kiskutyát, közölte: otthon túl sok már a kutya, majd szó nélkül elviharzott. Mások dögkútba vagy kukába dobják állataikat. A legtöbben autóból teszik ki volt kedvenceiket az út szélén. Sajnos már előfordult az is, hogy mozgó gépjárműből hajítottak ki kutyát vagy macskát.

Ezeknek a bűncselekményeknek a száma csak akkor fog csökkeni, ha a törvénytisztelő szemtanúk bejelentést tesznek a rendőrségen.

Fára lógattak fel egy macskát a Csörge-tónál

Egy fa ágaira kötöztek fel egy macskát a Szekszárdhoz közeli Csörge-tónál. Tegnap egy kiránduló találta meg. Az állatot eldeformálódott pofájánál és egyik hátsó lábánál fogva feszítették ki. Szebeni Kálmán lapunknak elmondta, miután meglátta a macskát, telefonált Fiáth Szilviának, a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány elnökének. Fiáth Szilvia szerint ilyen esetekben azonban csak egyet lehet tenni, felhívni a társadalom figyelmét a kegyetlenségre. Szemtanú, bármiféle nyom arra vonatkozóan, hogy ki tehette nincs, így nem érdemes feljelentést sem tenni.

B. K.
Tolnai Népújság 2007. szeptember 22.

Büntetlenül lőhette ki a juhászkutyát

Részlet a Paksi Városi Ügyészség leveléből:

HATÁROZAT a nyomozás megszüntetéséről

Az állatkínzás vétsége miatt K.I. ellen indított bűnügyben. A Gyanúsított ellen indított nyomozást a Be. 190.§/1/ bekezdés c./ pontjának II. fordulata alapján "mivel a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg, hogy bűncselekményt a gyanúsított követte el" megszüntetem.

Indoklás:

K.I. ellen azért indult eljárás, mert a feljelentés szerint 2007 április 1-én 13 óra 30 körüli időben Dunaszentgyörgy külterületén 3 alkalommal meglőtte az O.I. dunaszentgyörgyi lakos "Bogár" névre hallgató terelőkutyáját, a kutya lövések következtében elpusztult.

K.I. a terhére rótt bűncselekmény elkövetését tagadta, a nyomozás adataiból megállapíthatóan arra közvetlen adat nincs, hogy a kutyára K.I. adott volna le lövéseket, a beszerzett fegyverszakértői vélemény az elpusztult kutyából kioperált lövedék deformálódása miatt arra nem tudott választ adni, hogy a lövedékek K.I. fegyveréből származtak-e vagy sem.

Kutyába kell venni őket

Augusztus 16-a a hontalan állatok világnapja.
Nálunk elsősorban az otthonról elkóborolt, illetve kidobott kutyák adnak feladatot az önkormányzatoknak, illetve állatvédőknek. Fiáth Szilvia, a Tolna Megyei Állat-, és Természetvédő Egyesület elnöke elmondta, a szabály szerint ezeket az állatokat az önkormányzatnak kell begyűjtenie, majd két hétig megfigyelés alatt tartania. Ha az eb egészséges, eztán döntenek a sorsáról, kivéve persze, ha a kutya gazdája jelentkezik kedvencéért. Szekszárdon a már említett egyesület vette át az önkormányzat feladatát. A város cserébe területet biztosít a kutyáknak, és támogatja a telep fenntartását. A megyeszékhelyen nem altatják el a négylábúakat, az itt dolgozók inkább igyekeznek örökbefogadókat találni nekik. Az esetek hetven százalékában ez sikerül is. Jelenleg 180 eb vár szerető gazdára. Valódi sintértelep Dombóváron működik, állatmenhely pedig a szekszárdi mellett Pakson és Vadászmajorban. Fiáth Szilviától megtudtuk, a többi településen, ezek között is elsősorban a kisebb városokban okozhat gondot a kutyák begyűjtése megfigyelése. Az elnök szerint jó lenne, ha az öt-tízezres településeken akár önkéntesek alakítanának ki menhelyet, ahol maximum 30-50 kutya számára biztosítanának helyet. Bátaszéken a Bát-Kom Kft. telephelyén alakított ki az önkormányzat néhány kenelt, ahol az előírt két hetet töltik a kutyák. Bozsolik Róbert jegyző elmondta, ha a tizennégy nap letelt, és az eb gazdája nem jelentkezik, a négylábút állatorvos altatja el. Szerencsére ez nem fordul elő túl gyakran a Tolna megyei kisvárosban. Fiáth Szilviától azonban megtudtuk, a nagyvárosokban, így például a budapesti Illatos úti telepen évente vagy kétezer kutyát kénytelenek az ott dolgozók az örök vadászmezőkre száműzni.

Budavári Kata
Tolnai Népújság 2007.augusztus 16.

Kutyát mentettek az iszapos árokból Szekszárdon

A biztos pusztulástól mentettek meg egy kutyát a Tolna Megyei Állat és Természetvédelmi Alapítvány munkatársai a megyeszékhelyen.
A Damjanich utcában lévő vízelvezető árok másfél méter mély iszapos, mocsaras vízébe egy németjuhász fajtájú kutya pottyant bele, és a mocsár már annyira lehúzta a fáradt állatot, hogy csak a fejét tudta nagy nehézségek árán a víz fölött tartani. Szorult helyzetét Soós Eszter, az alapítvány egyik tagja vette észre, de egyedül nem vállalkozott a majdnem négy méter mély csatornához leereszkedni. A helyszínre Wirth János, a menhely dolgozója szállt ki, aki nem kis nehézség árán póráz segítségével húzta ki végül is a jobb sorsra érdemes jószágot. Mint azt Fiáth Szilvia, az alapítvány elnöke elmondta, az eliszaposodott csatorna nem csak az állatok, de kisgyermekek, vagy idős emberek számára is végzetessé válhat, ha beleesnének.

M. V.
Tolnai Népújság 2007.augusztus 9.

Papagáj csalta elő a kígyót rejtekéből

2007.július 12.-én az esti órákban a tűzoltóság és a Tolna Megyei Állat és Természetvédő Alapítvány segítségét kérte egy tömbházban lakó szekszárdi család. A lakásukban egy piros színű kígyót láttak, mely rövid időn belül eltűnt a lakásban. Az alapítvány munkatársa és a tűzoltók hosszú ideig keresték kígyót, de az sajnos nem került elő. A következő két napban a családnak nem volt egy nyugodt pillanata sem. másnap este arra lettek figyelmesek, hogy papagájaik szörnyen jajveszékelnek. A kígyó előkerült: behatolt a madárkalitkába, és megfojtotta az egyik papagájt. A család férfitagja ártalmatlanná tette a kígyót. Az állat elpusztult, a tetemet Kaposvárra szállították vizsgálatra. A szakértők megállapították, hogy vörös gabonasiklóról van szó, mely az emberre nem jelent veszélyt, táplálékát kisebb rágcsálók alkotják, de madarakra és denevérekre is vadászik, s fiatal korban nyilvánvalóan rovarokat (pl. tücsköket) fogyaszt. Elsősorban éjszaka aktív, de sokszor már kora este zsákmány után néz. A kígyó Észak-Amerikában őshonos, hazánkban egzotikus állatot tartó személyeknél és állartkereskedésekben fordul elő. Alacsony ára, könnyű tarthatósága és viszonylag nagy termete miatt szinte a legtöbb a szakkereskedés kínálatában megtalálható, mégis igen keveset tudnak az állatok igényeiről, megfelelő tartási körülményeiről. A szekszárdi kígyó is valószínűleg egy hanyag állattartótól került a szabadba,vagy a lakótömbbe. A lakosság nagy része nem ismeri a kígyókat, a gyakran látható vízi- és erdei siklót felismerik, azonban a színes, egzotikus kígyóktól félnek. Az állatkereskedésekben már szinte minden egzotikus állatot be lehet szerezni, többnyire elérhető áron. Valószínűleg divatból egyre többen tartanak egzotikus pókokat, hüllőket, madarat, emlősöket. A veszélyes állatok szabadon engedése komoly baleseteket okozhat. A tapasztalatok szerint sajnos egyre több veszélyes állat kerül ki a parkokba, utcákra, tavakba és folyókba. Mint ahogy más esetek is iagazolják, nem árt nyitott szemmel járni és értesíteni egy szakembert, ha ilyen állattal találkozunk.

Fotó: Görföl Tamás

Tábor képek

Elismerés

2007. április 26-án a Tolna Megyei Közgyűlés Elnöke elismerésben részesítette a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítványt. Az alapítvány vezetői "AZ ÉV TOLNA MEGYEI CIVIL SZERVEZETE 2006" KÜLÖNDÍJAT vehették át a Vármegyeháza dísztermében. A díj átadása előtt részletesen méltatták az alapítvány 10 éves állatvédelmi tevékenységét. A közgyűlés elnöke a plakett mellé ötvenezer forint támogatást is nyújt az alapítványnak.

Kilőttek egy juhászkutyát a nyáj mellől

A Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány 2007. április 1.-én a kora esti órákban telefonon értesítést kapott egy dunaszentgyörgyi lakostól, miszerint a képzett terelőkutyájukat a gazdától és a nyájtól 60-70 méterre 3 lövéssel egy vadász kilőtte. A kutya az első lövést a tulajdonosok saját területén kapta. A vadász fehér Lada Niva típusú gépkocsival távozott a helyszínről.

A szerencsétlen pulit 3 lövés érte a nyakán, még 2007. április 1.-én (vasárnap) éjszaka megműtötték, de sajnos a reggelt már nem érte meg. Az alapítvány rendelkezik fotókkal a műtét előtti kutyáról, röntgenfelvételekkel, egy darab lőszerrel és állatorvosi szakvéleménnyel. A szervezetünk minden lehetséges bizonyítékot átad a rendőrségnek a vizsgálat korrekt lefolytatása érdekében.

A kutya nem űzött vadat, nyakörvvel volt megjelölve, és a tulajdonosok saját területén tartózkodott. Az állat közel 12 órát szenvedett, és belehalt sérüléseibe, így szilárd meggyőződésünk, hogy a vadász állatkínzás vétségét követte el.

Az alapítványunk mélyen elítéli a vadászok által rendszeresen elkövetett bűncselekményeket, és mindent megtesz annak érdekében, hogy az ilyen emberek ne foghassanak többet fegyvert a kezükbe.


	Ádám 3 éve, mikor Szekszárdra költöztünk eleinte otthon a számítógép/TV előtt töltöttem a szombatjaimat, később Anyukám folytonos nyaggatására kimentem a menhelyre. Azóta egy-két kivétellel (utazás, betegség…) minden szombaton a menhelyen vagyok. 2005. május végén kezdtem el járni a menhelyre. Eleinte csak délig maradtam, 3/4 2-es busszal haza is mentem, aztán egy-két szombat múlva átálltam az 5-ös buszra. Kezdetben a menhelyen töltött időm azzal telt, hogy kutyát simogattam, és ajtót nyitogattam a ki-be járkáló embereknek, plusz vigyáztam, hogy a kutyák bent maradjanak. A helyzet azóta sokat változott, most már sokat segítek Jánosnak (legalábbis szeretném ezt hinni) az etetésben, itatásban… Eleinte csak a kutyák miatt jártam, de azóta nagyon megszerettem az ott lévő embereket. Itt jegyezném meg, hogy nagyon szeretek Janival dolgozni, segíteni és szívesen segítek neki etetésben, itatásban, építkezésben, kajaszedésben, és minden egyébben. Sajnos Jani sokszor bemegy korán reggel dolgozni, így mire kiérek a menhelyre sokszor alig van munka. Szerencsére ott szoktak lenni Attila és Máté, így velük igen jól el tudunk beszélgetni (értsd alatta: szétröhögjük a fejünket és egy csomó hülyeséget kitalálunk). Kedvenc ebem Perec, akit rettenetesen szeretek. Kezdetben egy Molly nevű 3 lábú, Lorához hasonló kutya volt a kedvencem. Őt sajnos elvitték a németek, azóta egy német családnál nagyon jó dolga van. Szerencsére megjelent egy kölyökkutya. Kicsi volt, esetlen és ronda. Azt hittük, hogy a telet nem éli túl. Az udvaron Maci bundáján nőtt fel, de elég sokat volt a konyhában is. Tévedtünk. Az eb túlélte és meglehetősen vad kutya lett belőle. Ő lett a Perec (fogalmam sincs, hogy ki adta a nevét). Perec már kiskorában is elég vad és harapós volt (ezért is szoktuk 'mérges-harapós'-nak szólítani). Már elejétől fogva szerettem ezt a "ronda" kutyát :! Szerintem mióta a menhelyre került én simogattam a legtöbbet (legalábbis szeretném ezt hinni), na de a lényeg, hogy kedvenc kutyámmá nőtte ki magát. Szombatonként sokat nyúzzuk szegényt, és ha nem ejtem ki legalább kétszázszor a "Perec" nevet, akkor egyszer sem. A Mérges-harapós nagyon bátor kutya, szinte minden más ott lévő kutyára morog, de nem tesz kivételt idegen emberekkel sem. Egyszer egy idegen felnőtt embert bokán is harapott (emberünk épp az irodába tartott, már nem tudom pontosan miért, de nem is lényeg). Engem nem szokott harapdálni (ha igen akkor is csak játékból…), ha kutyusom mégis komolyan gondolná a harapást, akkor kicsit ráütök az orrára, így megszokta, hogy a gazdája nem kajának van ott. Sokan mondják, hogy a menhely az egy jó hobbi, de nekem a menhely sokkal többet jelent mint egy hobbi… Úgy gondolom, a kutyák nem tehetnek róla, hogy az emberek kidobálják őket, és nekik is kijár egy normális élet, ezért is próbálok minél többet segíteni.

Barni naplója

Az Én Kutyám

Szerepe van az életünkben az állatoknak, létezésük elkerülhetetlen, és a mi létünk is függ tőlük. Sok ember életében fontos szerepe van a kutyáknak, változást hoznak a mindennapokba, segítenek embertársainkon. Ez a kutya is megváltoztatott,és szebbé tett egy életet, az enyémet. Barni,becsületes neve:Barnabás Nyár végén került Menhelyünkre, augusztusban. Nagykónyiban egy megszűnt sertéstelepen volt kikötve, két másik társával, a körülményeket, csak ő élte túl. Menhelyünk egyik vezetője, Piri mentette meg, két társán már nem tudott segíteni. Nem tudtuk, hogy életben marad-e, mert nagyon rossz állapotban volt. Állapotától független, valami megfogott a kutyában, ott vette kezdetét a kapcsolatunk. Minden állatnak vannak érzései, és lelkük is van, ugyanúgy éreznek csalódást, és sok mindent átélnek ők is. Nem tudom mit érzett, nem tudtam átérezni, csak elgondolni tudtam. Nem tudom, hogy Én találtam-e a kutyára, vagy Ő talált-e rám. Számított rám, a lelke is meggyötört volt, szeretetre volt szüksége, hogy valaki elfogadja, és szeresse. Foglalkozni kezdtem vele, egy kis idő után, gyógyulását, felépülését Rám bízták. Féltem a feladattól, nem tudtam hogyan gyógyítsak úgy, hogy én is beteg vagyok. Lassan, de sikereket értem el . Mutatkoztak a gyógyulás jelei, kezdett hízni, és a lelke is gyógyult. Szeretetet és bizalmat kaptam tőle. Hétről-hétre javult az állapota, és Én boldog voltam, hogy kételkedésem ellenére sikert ért a Munkám. Eközben egy igazi kutya-gazda kapcsolat kezdett kialakulni kettőnk között. Egyre többen kérdezősködtek a kutyám felől, és én féltem, hogy mindaz, amit elkezdtem romba dől, és véget ér a kapcsolatunk. Az álmomból, hirtelen valóság lett, Barni az enyém lett. Boldog voltam, mert lett egy igaz barátom, aki örök marad számomra. Leírhatatlan igazából az, amit érzek, az, hogy nem csak Én segítettem Rajta, de ő is változást hozott az életembe, örömöt, és azt a végtelen bizalmat és szeretetet, amit egy kutyától kaptam meg. Egy új ember lettem, és ezt egy Kutya érte el. Most már tudom, hogy nekem is szükségem volt Rá, nemcsak Én gyógyítottam, úgy érzem, mondhatom, azt, hogy Egymást gyógyítottuk. Mindketten sikert értünk el! Határtalan a kutya szeretete az ember felé. Öröm járja át a szívem, ha eszembe jut, mennyi szépet ad nekem Barni! Nem tudom, hogy tudatosan bízta-e Rám Szilvi a Barnit, de köszönöm, hisz ha nincs a Menhely, és Barni, akkor még mindig a régi lennék. És ezt a sok változást nekik is köszönhetem! Köszönöm!!!

Dóri

A menhely és én

Hogy miért szeretem annyira a menhelyet? Miért megyek még akkor is, amikor rossz kedvem van? Miért fagyoskodom? Miért loholok a kutyákkal? Miért nem megyek inkább moziba? Miért…? Miért…? A válasz egyszerű. Én szeretetet adok a kutyáknak, ők pedig viszonozzák azt. Ez felvidít, mikor szomorúság gyötör, felmelegít, mikor zord hideg dúl, erőt önt belém, amikor az ebeket futtatom, s ez többet nyújt nekem, mint egy unalmas film. Mindig csak a szombatokat várom. Persze a hétköznapok sem telhetnek el a menhely gondolata nélkül. Ha a kutyákra gondolok, mindig valami kellemes érzés költözik belém. Eljött a szombat! Juhéj! Végre ott lehetek, ahol szeretek, ahol csupa jó dolog vár rám. Minden menhelyes látogatás energiával tölt fel, és vidámságot hoz az életembe. A kutyák szeretete, játékossága semmivel sem múlható felül. Azt érzem, hogy várnak rám, kérik a szeretetet, a gondoskodást, és ez jó érzés. Tudom, hisz akkor miért járna ki annyi önkéntes! ? Pont ezért! Hálás vagyok. A menhelynek, a kutyáknak, az önkénteseknek és a vezetőknek. Köszönöm, hogy felvidítanak, és hogy életemet szebbé teszik! Köszönöm!

Janka

A legjobb barát: Füles

2006. őszén a menhelyre beadtak egy kutyát a gazdái. Az állat neve Füles volt, egy nagyon aranyos és szép, keverék kutya. A gazdái azért adták be, mert elköltöztek, és nem tudták tovább gondozni. Akkor ismertem meg, amikor az egyik osztálytársammal voltam kint a menhelyen. Szerettünk volna kutyát sétáltatni, és a Szilvi ajánlotta, hogy őt vigyük el, mert eléggé eleven és ugrálós volt. Ezért eleinte nehezen lehetett vele bírni. De később mikor egymáshoz szoktunk és kezdett megbízni bennem, egyre jobban kezdtem megszeretni a kutyát. Füles is szeretett, és nagyon sokat sétáltunk a bázison. Később sokkal jobban lehetett kezelni, mert már hallgatott rám. A pórázt se rángatta annyira, mint régen. Mikor már nagyon megszerettem a Fülest, és szerintem ő is engem. Egyik szombaton mondta a Szilvi, hogy elviszik a kutyámat Németországba, mert az egyik családnak nagyon megtetszett. Egyáltalán nem akartam hogy elvigyék, mert nagyon örültem, hogy végre van egy állatom, akivel csak én foglalkozok. Füles nem sok időt töltött a menhelyen kb. 2 hónapot. Igaz gondoltam, hogy hamar elviszik, mert nagyon kedves és barátságos kutya. Jöttek is érte még ősszel, valahogy november elején. Nagyon szomorú lettem, amikor szombaton láttam, hogy már nincs a helyén. Rögtön gondoltam hogy jöttek érte a németek. Azóta már sok kutyáról gondoskodtam a menhelyen, mindegyiket örökbe fogadták, egyiket pedig elvették az utcán. Aztán most januárban küldtek egy e-mailt a Szilvinek, hogy a Fülest nagyon szeretik, és beilleszkedett a családba, jól kijön mind a 3 kutyával, és a nagymama 5 macskájával is. Nagyon jó dolga van. Új nevet adtak a kutyának, úgyhogy már nem Fülesnek hívják, hanem Henrynek. Most már én is boldog vagyok, mert tudom hogy jó helyre került, szerintem ő is az. Ez a kutyám története az én Fülesemé, azaz Henryé.

Klári

Máté

Már lassan fél éve járok a szekszárdi állatmenhelyre. Miért? Hát, ennek sok oka van. Először is azért, mert szeretem az állatokat. Másodszor, mert a barátom, Ádám amíg nem jártam kb. naponta 15x megkérdezte, hogy "Jössz szombaton??"... Mit volt mit tenni, egyszer kimentem szombaton. Azóta is kijárok. Nagyon jó hely ez a menhely. Jó a társaság (emberi/állati egyaránt), és szeretem, ha segíthetek másoknak. Ha már itt tartunk, a kutyák: Van belőlük kb 180. Elöl van egy udvar, ott vannak a kedvencek: Maci (Ő egy nagyon nagy kutya, de nagyon aranyos :), Bogyó (Őt Maci nevelte fel, nagyon aranyos, csak fél mindentől :), Lora (Neki csak három lába van, de ettől függetlenül nagyon aranyos :), Perec (Ádám kedvence (...) (kicsi, fekete kutya, idegenekkel nem barátkozik, viszont barátoknak rögtön hízeleg, ha meglátja őket :), Max (nagyon kicsi kutya, "a konyha őre", akit meglát, annak rögtön az ölébe mászik, kedvence a kréker :), Öreg (Ő nagyon öreg [Ki hitte volna?], szereti, ha a hátsóját vakargatják :). Ők a kedvencek, sokat foglalkozunk velük szombatonként. Nagyon jó a társaság másik fele is, nagyon jó szokott lenni a hangulat. Nagyon szeretek ide járni.

Máté

Kukába dobták a kölyköket

Tolnai Népújság 2007. január 16.

Közel húsz kiskutya vár gazdára a szekszárdi állatmenhelyen. Szombaton négy eb került hozzájuk, akiktől a gazdájuk "rövid úton" szeretett volna megszabadulni, nemrégiben pedig a szekszárdi gépkocsivezetői tanpályától vittek be néhány apróságot. Fiáth Szilvia, a Tolna Megyei Állat-, és Természetvédő Egyesület elnöke elmondta, sajnos van, aki a kiskutyákat kukába dobja vagy egy dobozban teszi ki az utcára. Havonta egy-két alkalommal a menhely kerítéséhez kikötött ebet is találnak, ami még valamivel jobb megoldás. Jelenleg megközelítően 160 kutyára viselnek gondot, most hétvégén négyen-öten találtak gazdára. Néhány állat fotóját az interneten is meg lehet tekinteni a www.allatvedok.szekszardon.hu oldalon. A honlapjuknak köszönhetően Budapestről is érkeznek jövendőbeli gazdik. Szerencsére az is előfordul, hogy az örökbefogadók kiseb-nagyobb összegekkel hozzájárulnak a menhely működtetéséhez, amire szükség is van, hiszen csak az ivartalanítás mintegy 10 ezer forintba kerül.

H. É.

Az idén is ellenőrzik a petárdák használatát

Tolnai Népújság 2006.december 10.

A rendőrség a tavalyi év végéhez hasonlóan idén is szigorúan ellenőrzi a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló törvény betartását. Azokkal az állampolgárokkal szemben,akik jogosulatlanul birtokolnak vagy használnak petárdát,szabálysértési eljárást indítanak. Ha valaki a petárdát bizonyítottan felhasználta, 100 ezer forintos pénzbírsággal sújtható. Ha pedig valakiről ruházatátvizsgálás során kiderül, hogy petárdát tart magánál, 50 ezer forint pénzbírság kiszabására kerülhet sor. Engedélyezik viszont, hogy az I. pirotechnikai osztályba tartozó játékos pirotechnikai termékek - amilyen a tortára helyezhető tűzijáték - egész évben megvásárolhatók és felhasználhatók legyenek. A rendelet lehetővé teszi meghatározott időszakban, december 28. és december 31. között a II. pirotechnikai osztályba tartozó kis tűzijátékok birtoklását, és december 31. 18 óra és január 1. reggel 6 óra közötti felhasználását.

Kutyavilág van Szekszárdon

Tolnai Népújság 2006.július 10.

Kutyavilág van Szekszárdon. Különösen a kisebb ebekre jár rá a rúd. Május óta közel félszáz kölyökkutyát gyűjtöttek be az utcáról az állatotthon munkatársai. A megyeszékhely pereméről, a Palánki útról, a Keselyűsi útról, Ebespuszta környékéről szinte naponta jelentenek be kidobott kölyökkutyákat a szekszárdi állatotthonba. A kutyusok a teljes elhanyagoltság állapotában vannak, amikor rájuk bukkannak - tudtuk meg Fiáth Szilviától, a megyei állat- és természetvédelmi alapítvány elnökétől. A sovány jószágokra semmi gondot nem fordítottak, tele vannak féreggel és semmilyen oltást nem kaptak. Másfél hónapja mintegy harminc kiskutya került a menhelyre. Ezeknek azóta már sikerült gazdát szerezni. Az utóbbi egy-két hétben azonban újabb nem kívánt szaporulat került az utcákra, közel húsz kiskutya. Többségükben keverék állatok. Miután megkapták a szükséges oltásokat és féregtelenítették őket, hamar összeszedték magukat. Az életvidám, kedves kiskutyák most szerető gazdikra várnak. - Nagyon elkeserítő az emberek nemtörődömsége.

Még mindig nagyon sokan nem éreznek semmiféle felelősséget az állatok iránt - mondja Fiáth Szilvia. Az anyakutyák ivartalanításával, ami egyszeri alkalmat jelent, megelőzhető lenne a nem kívánt szaporulat. Sokkal egyszerűbb és humánusabb megoldás, mint elpusztítani, vagy kitenni a kicsiket. Nem véletlen, hogy az állatotthon minden egyes lakóját ivartalanítják. Ide kiskutya csak az utcáról kerülhet. Sok lelkiismeretlen kutyatulajdonos nem csak a kölykökkel nem törődik. A sérülést szenvedett, elütött kutyákat is magukra hagyják. Az ilyen ebeknek érdekes módon soha nincs gazdája.

Az alapítvány állja a gyógyításukat, lassan már minden pénzüket életmentő- és ivartalanító műtétekre fordítják. Dr. Kocsis Beáta állatorvos és a szekszárdi állatklinika munkatársai önzetlenül segítenek. A kutyák kezeléséért nem kérnek munkadíjat. A műtéthez szükséges vizsgálatok, eszközök, gyógyszerek azonban így is sokba kerülnek. Az alapítvány 1,7 millió forintos pályázatot nyújtott be a Nemzeti Civil Alapprogramhoz. A hírek szerint jó, ha ennek harmadát, negyedét megkapják. Ebből a pénzből csak a működés költségeit fedezhetik, az állatok gyógykezelését nem. Bíznak abban, hogy továbbra is akadnak önzetlen támogatók. Mint például a neve elhallgatását kérő szekszárdi ügyvédnő, aki a közelmúltban 200 ezer forintot utalt az alapítvány számlájára. Nem csak a pénzbeni támogatásnak örülnek. Mindig szívesen fogadnak élelmiszereket. Száraz kenyeret, rizst, konzerveket, tápokat. Megunt, elkopott takarók, pokrócok is folyamatosan kellenek, mert a kutyák körében ez bizony fogyóeszköz. Csakúgy mint a különböző edények - fazekak, tálak, stb. - amelyekben enni kapnak az állatok, illetve főznek nekik.

A Bogyiszlói úton, a volt honvédségi lőtéren lévő menhely szombatonként 10-től 16 óráig várja a látogatókat. Ekkor bárki megnézheti az otthont, ismerkedhet a kutyákkal. Ha a család úgy dönt, új kutyára van szükségük az elpusztult régi kedvenc helyett, előbb nézzenek körül az állatotthonban. Hátha ott találják meg azt a kutyust, amelyre várnak. Fiáth Szilvia nyomatékosan kéri: kiskutyát csak az fogadjon örökbe, aki vállalja érte a felelősséget. A kutya nem használati tárgy, amit félre lehet dobni. És azt is tudni kell, hogy egyes fajták akár 15-18 évig is elélhetnek.

Venter Marianna

1 hónap leforgása alatt a harmadik élő kutyát találták illegális dögkútban

Máza - Baranya megye

2006. április 18-án a déli órákban értesítette a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány munkatársa a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítványt arról, hogy Máza község határában egy élő kutyát találtak egy 7 méter mély dögkútban. A természetvédő önkéntes értesítette a tűzoltókat, akik hosszú létrájukat leengedték a kút aljára. A mélyben egy sérült fekete kiskutya remegett madzaggal a nyakán. Az állatvédő alapítvány munkatársa lemászott a bomló tetemek közé, majd óvatosan megfogta és elhelyezte a reszkető kutyust a tűzoltók által leengedett kosárban. A tűzoltók felhúzták a kutyust, és felsegítették az állatvédőt. A természetvédők és tűzoltók önzetlen segítsége nélkül nem valósulhatott volna meg az állatmentés.

A kiskutya fején gennyes, véres sérülés volt, így az állatvédők azonnal a szekszárdi állatklinikára szállították. A kutyus sebeit kitisztították, több helyen összevarrták. Az 1 év körüli fekete tacskó keverék fiú a Rudi nevet kapta. Rudi jelenleg az állatklinikán van, néhány nap múlva a szekszárdi állatmenhelyre kerül.

Alig 1 hónap alatt három élő kutyát vetettek dögkútba. Klaudia a korábbi kétyi áldozat, már jobban érzi magát, hamarosan gazdihoz fog kerülni. A második kutyus, Janka még megfigyelés alatt áll, jó étvágya van, és kedvesen barátkozik.

A szekszárdi állatvédők feljelentést tesznek állatkínzás vétség alapos gyanúja miatt. Az ismeretlen elkövető két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntethető.

Az országban működő illegális dögkutak folyamatosan veszélyt jelentenek emberre és állatra egyaránt. A vonatkozó rendelkezések szerint az állati hulladéktemetőket 2005. december 31.-ig fel kellett volna számolni. Az önkormányzatok és illetékes hatóságok a pénzhiányra hivatkozva nem tesznek semmit.

A Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány cselekvésre fogja felszólítani az illetékes minisztériumokat, ha szükséges kampányt fog indítani az illegálisan működő állati hulladéktemetők bezárása érdekében.

Ismét élő kutya egy dögkútban

Bogyiszló - Tolna megye

A Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány 2006. április 3-án a kora esti órákban telefonon értesítést kapott egy bogyiszlói lakostól, miszerint a helyi dögkútban egy élő kutyát talált egy idős férfi. A bejelentő értesítette a rendőrséget. A tolnai rendőrőrs munkatársa és a szemtanú elkísérték az alapítvány tagjait a község határában lévő kibetonozott, zárt dögkúthoz. A kút tetejét csörlővel lehetett csak felnyitni. A bűzlő és bomló kacsa, liba és más állati hullák tetején remegett egy kiskutya a sötétben. Az alapítvány férfi tagja lemászott a 4 méter mély dögkútba. Az állatvédő ismét tanúbizonyságot tett ügyességéről és elszántságáról, ugyanis két héttel ezelőtt szintén egy mély dögkútból kellett kimentenie egy rossz állapotban lévő kutyát. Az állatmentő a hullák tetején egyensúlyozva óvatosan megfogta a kiskutyát, majd felnyújtotta egyik állatvédő társának. A kutyus gyors külső vizsgálat után egy biztonságos szállítódobozba került. A kiskutyán külső sérülés nyoma nem volt, az állatvédők a szekszárdi állatmenhelyre szállították, ahol puha fekhelyet, friss vizet és élelmet kapott. A 2 év körüli fekete-barna terrier keverék kislány a Janka nevet kapta János nevű megmentője után. Janka hosszú ideig remegett a félelemtől, de a vele történt szörnyűségek ellenére óvatosan barátkozott az állatvédőkkel.

Két hét alatt két élő kutyát vetettek dögkútba. Klaudia a korábbi kétyi áldozat, már jobban érzi magát, jó étvágya van, kezdi egy szemmel is elfogadni az életet.

A szekszárdi állatvédők feljelentést tesznek állatkínzás vétség alapos gyanúja miatt, továbbá írásban fogják felhívni az illetékes hatóságok figyelmét a számtalan helyen még működő dögkutak veszélyeire. Az ismeretlen elkövető két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntethető.

Élő kutya egy illegális dögkútban

Élő kutya egy illegális dögkútban Kéty község - Tolna megye

2006. március 20-án délelőtt 10.00 órakor a rendőrség értesítette az alapítványunkat arról, hogy Kéty község határában egy fedett dögkútban élő kutyát találtak. Az alapítvány munkatársai a kétyi körzeti megbízottal együtt mentek ki a dögkúthoz. A kút fedelét felemelve saját szemünkkel is meggyőződhettünk arról, hogy a 3 méter mély kútban a bomlásnak indult sertés és más állati tetemek között egy lesoványodott, legyengült kutya várta a halált. Az alapítványunk férfi tagja 2 db póráz segítségével óvatosan lemászott a kútba, ahol a meggyötört kutya barátságosan és örömmel fogadta. Az önkéntes a közepes méretű kutyát a feje fölé emelte, majd a kút mellett tartózkodó rendőr kiemelte az állatot. A kutya nyakán hosszú bálamadzag volt, melyet még a helyszínen eltávolítottunk róla. A kutyust a Szekszárdi Állatmenhelyre szállítottuk, ahol kapott vizet és élelmet, majd egy állatorvos alaposan megvizsgálta. Az állatorvos megállapította, hogy a kutyát sürgősen meg kell műteni, a jobb szemét el kell távolítani. A szemén egy korábbi sérülés miatt olyan gennyes góc alakult ki, mely a kutya halálát is okozhatta volna, amennyiben nem végzik el a szükséges műtétet. A kutyus elviselhetetlenül büdös és koszos volt, így alaposan megfürdettük, bundáját rendbe tettük, megszárítottuk.

A kutya szemét 2 nappal később megműtötték. Klaudia állapota javul, de már soha semmi nem lesz olyan, mint régen, hiszen 1 szemmel kell majd élnie. A kutyust Klaudia napon találtuk, így ezt a nevet kapta. Klaudia még nincs két éves, ennek ellenére rövid élete alatt iszonyú szenvedéseken ment keresztül. Az állatmenhelyen gondját viseljük, ha felépül olyan megértő gazdit keresünk neki, aki gondoskodásával képes lesz vele elfeledtetni az átélt borzalmakat.

Jelentkezett egy komoly szándékú érdeklődő, aki türelemmel várja a rendőrségi vizsgálat lezárását, hogy örökbe fogadhassa Klaudiát.

A rendőrség állatkínzás vétség alapos gyanúja miatt eljárást indított a kutya elhagyása és bántalmazása miatt. Az ismeretlen elkövető két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntethető.

Sajtó:
Dögkútba dobták Klaudiát www.szinesbulvarlap.hu

Dögkútba dobták a még élő kutyát, a tettest keresik www.tolnainepujsag.hu

www.tv2.hu Videók - Aktív -2006.03.22.

Szilveszterkor is tilos lesz a petárdázás

2005. november 2. 17:22

A szilveszteri időszakra is betiltotta a petárdák használatát a kormány, és javaslatot tett a parlamentnek a maximálisan kiszabható szabálysértési bírság összegének 50-ről 100 ezer forintra emelésére - ismertette a kabinet döntését a kormányülés után Lamperth Mónika belügyminiszter. A tárcavezető azzal indokolta a "petárdarendelet" módosítását, hogy az elmúlt két év tapasztalatai azt mutatták, a magyar lakosság nem bizonyult toleránsnak az engedélyezéssel kapcsolatban. A kormánydöntés értelmében a jövőben napszaktól függetlenül jegyzői engedélyhez kötik a tűzijátékok engedélyezését. Erre eddig csak este 10 és reggel 8 óra között volt szükség.
Lampeth Mónika szavai szerint a "kis tűzijátékok" esetében nem alkalmaznak tiltást, tehát az olyan egyéb pirotechnikai eszközök, amelyek nem elsősorban a hanghatásra építenek, továbbra is használhatóak lesznek.

(MTI)

2oo4 Év Állatvédelmi Díja a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítványé
2oo4. szeptember 27.

From: Magyar Állatorvosi Kamara
To: Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány
Date: Monday, September 27, 2004, 10:40:57 AM
Subject: díj átadás

=================Original message text===============
7100 Szekszárd, Kilátó u. 31.

Fiáth Szilvia,
a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány elnöke részére

A MÁOK ez évben is megítéli "Az Év Állatvédelmi Díj"-at az állatok védelmében legtöbbet tett szervezet részére.

Az állatkínzás bűntethetőségének törvényszintre emelése érdekében megalkotott törvény elindításában az Önök szerepe vitathatatlan, mégha annak eredményességét többen is maguk sikerének érezték.

A 2004 évre ezt a díjat a MÁOK a szeptember 15-i elnökségi ülése határozata szerint Önök részére ítélte.

A tevékenységük elismeréseként járó oklevelet 2oo4 október 29-én délelőtt a Hungexpo területén a Hungaromed szakkiállítás keretében tervezzük átadni, pontos helyéről idejéről értesítést küldünk.

Előre is gratulálunk.

Üdvözlettel:

Dr. Pintér Zsolt
főtitkár

Bűncselekmény lesz az állatkínzás!

MTI

2004. március 8., hétfő 19:18

Az Országgyűlés hétfőn 284 igen szavazattal, 11 ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta a Büntető törvénykönyv azon módosítását, amely bűncselekménynek minősíti az állatkínzást. A törvénymódosítás a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

Az Országgyűlés hétfőn megszavazta a Büntető törvénykönyv azon módosítását, amely bűncselekménynek minősíti az állatkínzást.

A módosított törvény tiltja a gerinces állatok esetében az állatviadal tartását, szervezését, és ezzel a céllal állatok tenyésztését, forgalmazását. Szintén tiltja az állatok kínzását, az orvhalászatot és -vadászatot. Állatviadalok szervezését három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtanák, az állatkínzást pedig két évig terjedő szabadságvesztéssel.

A jogszabály szerint állatkínzást követ el az, aki gerinces állatot úgy bántalmaz, illetve tart, hogy az az állat egészségének károsodásához vagy annak pusztulásához vezet. Az állatkínzás vétségét követi el az is, aki állattartóként háziasított emlősállatot vagy az ember közelében tartott veszélyes állatot elűz, elhagy vagy kitesz. A törvénymódosítás a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

Az Országgyűlési szavazást az a sikeres aláírásgyűjtési kampány "provokálta ki', amelyet a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány kezdeményezte azt követően, hogy országos felháborodást váltott ki egy Fadd-domboriban történt kutyakínzás.

Mint ismert, tavaly júniusban három biztonsági őr előbb riasztópisztollyal lőtt egy kutyára, majd egy autóhoz kötötték és több száz méteren keresztül vonszolták az állatot, majd magára hagyták. A szerencsétlenül járt állatról több helyen csontig levált a bőr és a hús. A kutya az orvosi kezelés ellenére belehalt sérüléseibe.

A jelenlegi szabályozás szerint az állatkínzás szabálysértésnek minősül, és legfeljebb 50 ezer forintos bírság szabható ki az elkövetőkre.

Angoloktól tanultak a magyar állatvédők

RSPCA KURZUS MAGYARORSZÁG, Felsőtengelic , Orchidea Hotel
Az anyagi alapok megteremtése
2004. Február 26 - 29

Az Angol Királyi Állatvédő Liga (RSPCA ) 2004. februári 26. és 29. között "Az anyagi alapok megteremtése" címmel 4 napos képzést tartott 25 állatvédő szervezet képviselői részére. A továbbképzés teljes költségét az RSPCA fizette. A programot a Magyar Állatvédők Országos Szervezetével együttműködve alakították ki. A rendezvény házigazdái és társzervezői a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány képviselői voltak.

A kurzus célja a következők elérése volt:
- Új gondolkodásmódra való serkentés: az alapok megteremtési lehetőségeinek kitágítása
- A fedezet-megteremtés elveinek magyarázata
- Barangolás az ötletek / módszerek között
- Egy új felfogás elfogadtatása: a legjobb eredményt a jó PR hozza
- Kihívás a jelenleg megszokott elképzeléseknek

Nem egy kampány megalkotásáról szólt a képzés - bár az is említést kapott benne - inkább arról, hogyan lehet a legtöbbet kihozni a már létező pénzgyűjtő lehetőségekből. A küldöttek széleskörű tapasztalatot hoztak magukkal a kurzusra, és ezt a lehetőséget mindenki fel tudta használni arra, hogy tanuljon a többiektől.

A képzés 2004.február 26-án 14.00 órakor kezdődött , majd 2004.február 29-én 15.00 órakor fejeződött be. Az állatvédők napi 8-10 órában próbálták elsajátítani a tervezés, adománygyűjtés, pályázatírás, kampányszervezés és a jó PR tevékenység fortélyait. Az előadások után a hallgatók csoportokban gyakorolták a tanultakat: sajtókonferenciát és kampányt szerveztek, pályázatokat írtak, szórólapokat és óriásplakátokat szerkesztettek.

Az ország minden részéről érkeztek állatvédők a kurzusra. A tudás elsajátítása mellett a résztvevők egymás tapasztalataiból is sokat tanultak és megismerték egymás munkáját, valamint problémáit.

Az állatvédők visszajelzése alapján elmondható, hogy az RSPCA kurzus elérte célját, mindenki újabb ismeretekkel térhetett haza, melyeket felhasználva eredményesebben működhetnek az állatvédő szervezetek.
Az RSPCA fél évvel később, szeptemberben újabb összejövetelt szervez, ahol a szervezetek beszámolnak arról, hogy mennyiben sikerült alkalmazniuk a tanultakat a hétköznapokban. A rendezvény további célja az Uniós pályázati lehetőségek feltárása és megismerése lesz.

Végül a kurzus résztvevői a gyakorlati állatvédelemmel is foglalkozhattak, hiszen a képzésnek otthont adó szálloda kertjébe költözött egy fiatal, gazdátlan lány kutya, akit Orcideának neveztek el. Az állatvédők fedett fekhelyet készítettek a kedves kutyusnak és sajttal, hússal és kolbásszal etették. A kutyus a szekszárdi állatmenhelyen került elhelyezésre.

A parlament egyetért az állatkínzás büntetésével

2003. december 8., hétfő, 23:07

Nagy többséggel egyetértett a parlament hétfőn azzal a népi kezdeményezéssel, amely a Büntető-törvénykönyv módosítását szorgalmazza annak érdekében, hogy az állatkínzás bűncselekménynek minősüljön.

A több mint 350 ezer aláírással a parlament elő kerülő kezdeményezést ellenszavazat nélkül, egy tartózkodással és 314 igen szavazattal fogadták el. Hankó Faragó Miklós, az igazságügyi tárca politikai államtitkára jelezte: a kormány támogatja a népi kezdeményezést. Szavai szerint a civil társadalom erejét jelzi, hogy a kezdeményezéshez több mint 350 ezer aláírás gyűlt össze. Hegyi Gyula (MSZP) és Gusztos Péter (SZDSZ) egyaránt említést tett arról, hogy a parlament kedden kezdi tárgyalni azt az előterjesztést, amely bűncselekménnyé minősítené az állatkínzást. Mindketten szóltak arról, hogy az erre irányuló civil akció a rendszerváltás óta a legsikeresebb népi kezdeményezés.

(MTI)


	Elérhetőség: Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány tmallatvedo@freemail.hu Fiáth Szilvia, fiszi69@freemail.hu 7100 Szekszárd, Kilátó u. 31. /20/-9810-558

A gazdira váró kutyusok egy része megtekinthető az alábbi linken:

Állatkínzás Nagydorogon

Állatkínzás! Dögszagot árasztott a nő kutyája - megrázó fotók!

Ilyen tekinteteknek nem lehet ellenállni - fotók!

Állatkínzás

EB-GYEREK-NAP

Tízből nyolcnak van gazdája

Jóérzés és jog védi őket

Elveszíthetik végre a láncaikat

Fontos kérdés, hogy miként lehet betartatni

Több kutya lett rosszul méregtől

Tömeges kutyamérgezés Szekszárdon

Szépen fejlődnek a szemétbe szánt kiskutyák

Nem érzik kutyául magukat

"Szemét", avagy kinek, ki a szemét!

Szívszorító: hogy tehette ezt a szegény kutyusokkal?

Szelektív hulladékgyűjtés

Szemétbe dobták a kiskutyákat

Hírsáv

Elkelt 1300 kutya

Ivartalanítására és mikrochippekre nyertek pénzt

Menhelyre kerülnek a kutyák MTV riport

Jönnek a "hegyi" kutyák

Figyelem!

A kidobott négy kölyök megúszta a kamionokat

Önnek csak 1% - kisfilmek

Állatkínzás: lábánál fogva akadt a hurokba a pórul járt eb

Már az oviban kell kezdeni

Munka, pénz nélkül

Kutya világ jár az ebekre

Jegyzet: Négylábúak és kétlábúak Szeri Árpád

Hurokban sírt szerencsétlen kutya, amíg kiszabadították

Tegyél boldoggá Te is egy gazdátlan kutyust karácsonykor!

Zsákbamacska

Tanyákról jönnek a kutyák

Saját kedvencet kaptak

Akikre büszkék vagyunk

Az állatkínzóknak nincs uborkaszezon

Kutyát tartani nem kötelező!

Felhívás!

Megölték Scoobyt

A vadászoknak mindent szabad

Kedves Állatvédők!

Egy megható történet

A Csap utcában patakba dobott kiskutyákat sikerült megmenteni,a két kistestvér egy helyre került. Nagyon boldogok.

Kilenc kiskutyát dobtak ki a patak mentén

A nem kívánt szaporulattól megszabadulnak

Megdöbbentő! Sorompóra lógatva találtak rá a kutyusokra

Kiskutyákat dobtak egy patakba Szekszárdon

Kegyetlenül megkínozták a kutyákat!

Hajszálon függ 170 kutya élete

Nem szüntetik meg az állatmenhelyet

Rémhírterjesztés miatt feljelentést tett a polgármester

Mégsem altatják el a százhetvenöt kutyust

T Á J É K O Z T A T Ó

Állatkínzás és állatbarát ügyintézés

Szórakozás és könyezetvédelem a gyerekeknek

Szent Ferenc és követői

Egyre több kutyát fogadnak örökbe

Magyar Nemzet

Az állat elhagyása bűncselekmény?

Fára lógattak fel egy macskát a Csörge-tónál

Büntetlenül lőhette ki a juhászkutyát

Kutyába kell venni őket

Kutyát mentettek az iszapos árokból Szekszárdon

Papagáj csalta elő a kígyót rejtekéből

Tábor képek

Elismerés

Kilőttek egy juhászkutyát a nyáj mellől

Ádám

Barni naplója

A menhely és én

A legjobb barát: Füles

Máté

Kukába dobták a kölyköket

Az idén is ellenőrzik a petárdák használatát

Kutyavilág van Szekszárdon

1 hónap leforgása alatt a harmadik élő kutyát találták illegális dögkútban

Ismét élő kutya egy dögkútban

Élő kutya egy illegális dögkútban

2oo4 Év Állatvédelmi Díja a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítványé
2oo4. szeptember 27.