Állatkínzás: a törvényjavaslat tárgyalása a jövő héten kezdődik a Parlamentben

Budapest, 2003. december 2. (MTI) - Várhatóan a jövő hét keddjén kezdi meg az Országgyűlés az állatkínzás szigorúbb büntethetősége érdekében benyújtott törvényjavaslat vitáját - jelentette be a törvényjavaslat egyik készítője, Hegyi Gyula szocialista képviselő kedden Budapesten.

    Az Országgyűlés alkotmányügyi és jogi bizottsága tárgysorozatba vette, és egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta az állatkínzás szigorúbb büntetése érdekében benyújtott törvényjavaslatunkat - mondta Hegyi Gyula a Fővárosi Állat- és Növénykert előtt tartott sajtótájékoztatóján.

    A módosító javaslat elfogadása esetén a jövőben szerepelne a büntető-törvénykönyvben (Btk.) az állatkínzás tényállása, amit jelenleg szabálysértésként kezelnek.

    Hegyi Gyula emlékeztetett rá: Szili Katalinnal közösen 2001-ben már javasolták, hogy bekerüljön a Btk.-ba az állatkínzás tilalma, ez azonban akkor nem nyert többséget. A választások után azonban ismét benyújtották a javaslatot, és velük párhuzamosan Gusztos Péter SZDSZ-es képviselő is beadott egy hasonlót.

    A törvénymódosításokat az Igazságügyi Minisztérium megvizsgálta, segített a végleges formába öntésben. Végül Hegyi Gyula, Szili Katalin, Gusztos Péter és a hozzájuk csatlakozó Gulyás József SZDSZ-es képviselő közösen terjesztette be önálló képviselői indítványként.

    Hegyi Gyula úgy vélte, a téli szünetben lehetőség lesz a módosító indítványok mérlegelésére, véleményezhetik a civil szervezetek, és ezt követően, reményeik szerint februárban, elfogadja a Parlament a javaslatot.

Gusztos Péter felelevenítette a Fadd-Domboriban nyáron történt esetet, amikor biztonsági őrök halálra kínoztak egy kutyát. Ezt követően aláírás-gyűjtő akció indult országszerte az állatkínzás szigorú büntethetőségének törvénybe foglalásához, a kezdeményezők mintegy 400 ezer aláírást gyűjtöttek össze.

Gusztos Péter elmondta: bár az állatvédelmi törvény tiltja és bünteti az állatok kínzását, a szankciók területén voltak hiányosságok, hiszen az állatkínzást szabálysértésként kezelte, és legfeljebb 50 ezer forintos büntetés volt kiszabható.

    A jövőben három évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető a gerinces állatok állatviadalainak szervezése és a fogadás ezekre, valamint maximum kétéves szabadságvesztéssel büntetnék az állatok e célra történő tenyésztését - ismertette a javaslatot.

    Két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik azt, aki gerinces állatot indokolatlanul bántalmaz, aminek következtében az állat maradandó egészségkárosodást szenved vagy elpusztul. Ugyanilyen büntetésre számíthatnának azok, akik háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűznek, elhagynak, vagy kitesznek. Szintén büntetnék azt, aki tiltott módon vadászik, halászik vagy horgászik.

Gusztos Péter megjegyezte: sokan kritizálják őket, amiért az állatokkal foglalkoznak az emberek helyett. Erre a felvetésre válaszul kifejtette, hogy kriminológusok és szociológusok szerint az erőszakos bűncselekményeket elkövető bűnözők 90 százaléka állatokon kezdte a kegyetlenkedést.