Szekszárdi Önkormányzat 23/2003.(XII.3.) rendelete az állatok tartásáról*

Bevezető rész

Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ának (1) bekezdésében, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet 36. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az állatok tartásáról a következő rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - Szekszárd Megyei Jogú Város közigazgatási területén folytatott állattartásra, valamint az ott állattartással foglalkozó természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra (a továbbiakban együtt: állattartó) terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki cirkuszra, állatkiállításra, vágóhídra, engedéllyel működő állatfelvásároló telepre, laboratóriumi, kísérleti állattartásra, fegyveres erők, a rendvédelmi szervek állattartására, valamint a közvetlen fogyasztásra szánt zárt helyen, legfeljebb 3 napra elhelyezett baromfi tartására.

Értelmező rendelkezések

2. §

(1) E rendelet alkalmazásában:

a)	Haszonállat

aa)	nagy haszonállat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér;
ab)	közép haszonállat: juh, kecske, sertés;
ac)	kis haszonállat: baromfi, húsgalamb, házinyúl, prémes állatok (nutria, csincsilla, angóranyúl, sarki és ezüstróka, nyérc és görény),
ad)	méh;

b)	kedvtelésből tartott állat: eb, macska, díszmadár és minden egyéb állatfaj, amelynek tartása nem jövedelemszerzés céljából történik;
c)	veszélyes állat: a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999.(VIII.13.) KöM-FVM-KNÖM-BM együttes rendelet 1. számú mellékletében felsorolt fajok egyedei, illetve az 1. számú mellékletben nem szereplő fajok egyedei akkor, ha a hatáskörrel rendelkező hatóság azokat veszélyes állattá nyilvánítja;
d)	családi szükséglet: egy helyrajzi számú ingatlanon, egyidejű tartás esetén összesen maximum
	- közép haszonállat: 4 db,
	- kis haszonállat prémes állat kivételével: 100 db;
e)	nagytestű eb: az FCI által nagy testű fajtának elismert kutyák, így különösen bernáthegyi, németjuhász, doberman, snauczer fajták és azok keverékei;
f)	vakvezető kutya: az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek, és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (1146 Budapest, Hermina út 47.) igazolvánnyal látott el. Ha valamely EU tagállamban egy kutyát vakvezető kutyának ismernek el, akkor azt a kutyát a kölcsönös elismerés elve alapján Magyarországon is kötelező vakvezető kutyának elismerni, és nem köthető további engedélyekhez a vakvezető kutyaként történő elismerése.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti családi szükséglet mértékét meghaladó állattartás üzemszerűnek minősül.

(3) Ahol e rendelet a haszonállattartást megengedi és az építési telek méretei azt lehetővé teszik, ott a maximálisan tartható darabszámot a 13. §-ban foglaltak alapján kell meghatározni.

Az állattartás általános szabályai

3. §

(1) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogai és jogos érdekei sérelmet ne szenvedjenek, különös tekintettel a zajterhelésre, a levegő, a talaj, a felszíni és a felszín alatti vizek szennyezésére, valamint a káros rovarok és rágcsálók szaporodására.

(2) Az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén – a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998.(XII.31.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint – a jegyző az állattartást korlátozhatja, megtilthatja.

4. §

(1) Szekszárd Megyei Jogú Város belterülete állattartás szempontjából I., II. állattartási övezetre tagolódik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti állattartási övezetek felsorolását a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

5. §

Foglalkozásszerű eb- és macskatenyésztés, állatmenhely, állatpanzió, lovaglóiskola, prémes állattenyésztés kizárólag működési engedély alapján folytatható.

Állattartással kapcsolatos hatásköri és eljárási szabályok

6. §

(1) E rendelet 10 . §-ában, 12. §-ának (4) bekezdésében, 19. §-ának (4) bekezdésében, 27. §-ának (3) bekezdésében szabályozott önkormányzati hatósági ügyekben első fokon a Közgyűlés Mezőgazdasági és Turisztikai Bizottsága jár el.

(2) A Mezőgazdasági és Turisztikai Bizottság hatáskörébe tartozó (1) bekezdés szerinti méltányosságból történő engedélyezéssel kapcsolatos döntéselőkészítésre, végrehajtásra irányuló feladatot a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodája végzi.

(3) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati hatósági ügyben folyó eljárásra - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben foglalt eltérésekkel - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt kell megfelelően alkalmazni.

II. FEJEZET

HASZONÁLLATOK TARTÁSÁNAK SZABÁLYAI

Haszonállattartás általános szabályai

7. §

Az állattartó az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997.(V.28.) FM rendelet 34. § (1) bekezdése alapján köteles állattartási tevékenységéről (ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, méhcsaládok esetén létszámtól függetlenül, baromfi és nyúlállományok esetén száz egyed felett), a tevékenység megkezdéséről, illetve megszüntetéséről az állatállományt ellátó állatorvost, illetőleg a jegyzőt egyidejűleg tájékoztatni.

Belterületi állattartás

8. §

(1) A rendelet 1. számú melléklete szerinti övezeti besorolások szerint tartható legnagyobb állatlétszám:

a) I. állattartási övezet: nagy, közép és kis haszonállat, valamint méh nem tartható;

b) II. állattartási övezet: az állattartás a családi szükséglet mértékéig megengedett

(2) Az állatszaporulat – valamennyi fajta esetében, legfeljebb az elválasztást követő legfeljebb 30 napig – a tartható állatok számát nem érinti.

(3) Egyes állattartási övezettől függetlenül tilos haszonállatot tartani bölcsőde, óvoda, iskola, kollégium, egészségügyi, szociális intézmények, élelmiszert előállító, illetve forgalmazó egységek, temetők területén és azok 50 méteres körzetében.

(4) A 300 m²-nél kisebb területű telkeken haszonállat nem tartható.

(5) Az (1) bekezdés szerinti állattartási övezet szerint megengedett állatlétszámot csak megfelelő méretű hígtrágya, trágya elhelyező terület megléte mellett lehet tartani.

9. §

Több lakásos lakóházban, társasházban haszonállattartást folytatni csak a tulajdonos (kezelő) hozzájárulásával lehet, feltéve, hogy az állat tartási feltételei megteremthetők. A tulajdonosi hozzájárulás beszerzésekor a társasházról szóló törvény előírásai az irányadók.

10. §

(1) A 8. §-ban meghatározottaktól eltérő, nagyobb létszámú állattartást külön kérelemre, egyedi elbírálással a Mezőgazdasági és Turisztikai Bizottság engedélyezi, feltéve, hogy az állattartás feltételei biztosíthatók. Belterületen nagy haszonállat tartását kizárólag az állatok elhelyezésére szolgáló meglévő épület esetén lehet engedélyezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély az ÁNTSZ Szekszárd Városi Intézete, a Tolna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás, valamint a Polgármesteri Hivatal Főépítészi Iroda Építési Osztályának szakmai javaslata alapján az érdekképviseleti szervek véleményének kikérését követően, az összes körülmény mérlegelésével, különös méltánylást érdemlő esetekben, így különösen akkor adható ki, ha:

a)	a meglévő, régen kialakult állattartási hagyománnyal rendelkező területek közé újonnan telepített közintézmény miatt kellene érvényesíteni a 8. § (3) bekezdés szerinti állattartási tilalmat;
b)	az állattartási tilalom az állattartó és családja megélhetését súlyosan veszélyezteti;
c)	a kérelmező a tulajdonában álló telken a rendelet hatálybalépésének időpontjában már folytat haszonállattartást.

(3) A Mezőgazdasági és Turisztikai Bizottság az (1) bekezdés szerinti engedélyt visszavonja és az állattartást megtiltja, ha a tartás körülményei előzetes felhívás ellenére sem felelnek meg 15-18. § szerinti előírásoknak, vagy az engedélyezettől nagyobb számú és eltérő fajtájú állatokat tartanak. Az engedély visszavonása és az állattartás megtiltása az ÁNTSZ Szekszárd Városi Intézete, a Tolna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás, valamint a Polgármesteri Hivatal Főépítészi Iroda Építési Osztályának szakmai javaslata alapján az érdekképviseleti szervek véleményének kikérését követően történik.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet elbíráló határozat, valamint a (4) bekezdés szerinti engedély visszavonása, illetve állattartás megtiltása tárgyában hozott határozat egy példányának megküldésével a közvetlen szomszédokat, valamint az ügyben érintett (2)-(3) bekezdés szerinti szerveket is értesíteni kell.

Prémes állat tartása

11. §

(1) A prémes állat az 5. §-ban foglaltakra tekintettel csak hatósági engedély alapján, az abban meghatározott feltételekkel tartható. A hatósági engedély kiadásánál legalább a (2)-(7) bekezdésben meghatározott minimális követelményeknek teljesülniük kell.

(2) A prémes állatokat csak kellő szakértelemmel és tapasztalattal rendelkező személyek gondozhatják, akik képesek felismerni a betegségeket, megállapítani, ha az állomány veszélybe kerül és megtenni a szükséges intézkedéseket a káros körülmények megszüntetésére.

(3) Az állatok egészségi állapotát – nyugalmuk zavarása nélkül – naponta ellenőrizni kell.

(4) A prémes állatok férőhelye feleljen meg a faj különleges igényeinek, nyújtson védelmet az időjárás viszontagságai ellen, óvja az állatokat a lármától, rezgésektől, szennyező környezeti hatásoktól.

(5) A prémes állatoknak legyen elegendő helyük, mozgásterük, érintkezhessenek fajtársaikkal.

(6) A prémes állatokat naponta, szabályos időközökben etetni és itatni kell.

(7) A prémes állatok nem tarthatók teljes sötétségben, sem vakító fényben. Természetes vagy mesterséges fénnyel kell szolgáltatni az állatok számára kedvező megvilágítást.

Külterületi állattartás

12. §

(1) 2000 m² nagyság alatti, továbbá a korábban zárt kerti minősítésű mezőgazdasági rendeltetésű földterületen 10 db nagy haszonállat, 10 db közép haszonállat és kis haszonállat pedig számbeli korlátozás nélkül tartható.

(2) 2000 m² nagyságú és afölötti mezőgazdasági rendeltetésű földterületen – a korábban zárt kerti minősítésű mezőgazdasági rendeltetésű földterület kivételével - nagy, közép és kis haszonállat számbeli korlátozás nélkül tartható.

(3) Azokon a területeken, ahol a rendezési terv a külterület más célú felhasználását irányozza elő, így különösen a távolsági utak csomópontjai és tervezett nyomvonala mentén, annak 50 méteres körzetében – az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - tilos haszonállatot tartani.

(4) A Mezőgazdasági és Turisztikai Bizottság a (3) bekezdés szerinti esetben, a 10. § (2) bekezdésének b)-c) pontjában meghatározott szempontokra tekintettel – kérelemre -, ideiglenes jelleggel engedélyezheti az állattartást, a távlati terület felhasználási javaslathoz igazodóan.

Haszonállat elhelyezésére és állattartó épületekre vonatkozó szabályok

13. §

(1) Az állattartó épületek engedélyezése során a (2) bekezdésben meghatározott védőtávolságokat kell alkalmazni az építésügyi hatósági eljárás során.

(2) A haszonállattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek, melléképítmények és trágyatároló építési telken való elhelyezésénél állattartási övezettől függetlenül a következő védő távolságokat kell betartani:

Megnevezés db szám	Lakóépülettől	Présháztól	Ásott kúttól	Fúrt kúttól
Nagy haszonállat: - 5 db-ig; - 6 db-tól 10 db-ig; - 10 db felett;	17 m 25 m 30 m	17 m 25 m 30 m	15 m 23 m 28 m	5 m 12 m 17 m
Közép haszonállat: - családi szükséglet mértékéig; - családi szükséglet mértékét meghala- dóan	10 m 15 m	10 m 15 m	15 m 20 m	5 m 15 m
Kis haszonállat: - családi szükséglet mértékéig; - családi szükséglet mértékét meghala- dóan	10 m 12 m	8 m 12 m	10 m 15 m	5 m 12 m

(3) Ahol az (2) bekezdésben foglalt védőtávolság a telek méreteinél és beépítettségénél fogva nem biztosítható, ott haszonállattartás tilos.

14. §

(1) Lakóépületben és annak nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségeiben (pince, fáskamra, mosókonyha, garázs stb.) haszonállat nem tartható.

(2) A haszonállatok tartására szolgáló udvart úgy kell kialakítani, hogy a haszonállatok a szomszédos épületekben, illetve lakóháztól, illetve annak kertjétől kerítéssel el kell választani.

(3) Az állattartó épületek nem lehetnek közelebb a szomszéd lakóépülethez, mint a saját lakóépülethez.

Haszonállattartás közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi követelményei

15. §

(1) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségeket könnyen tisztítható, hézagmentes szilárd burkolattal kell ellátni.

(2) Az állatok tartására szolgáló építményeket (istálló, ól, ketrec, kifutó stb.) naponta legalább egyszer ki kell takarítani és gondoskodni kell a rendszeres fertőtlenítésről, melyet szükség szerint, de legalább havonta egyszer mésztejjel vagy más megfelelő fertőtlenítőszerrel kell elvégezni.

(3) Az állattartónak gondoskodnia kell a folyamatos rovarírtásról és évente legalább kétszer a rágcsálóírtásról.

(4) Folyamatosan gondoskodni kell a szagártalom csökkentéséről, így különösen védőnövényzet ültetésével, rendszeres takarítással, a trágya mésztejes locsolásával, az alomanyag rendszeres cseréjével, a kellemetlen szagú takarmány fedett tárolásával.

16. §

(1) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvosi igénybevételről gondoskodni.

(2) Az állatok etetésére csak olyan takarmányt szabad felhasználni, amely az állat, illetve közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti.

17. §

(1) Trágyát, trágyalét csak zárt rendszerű, szivárgásmentes, fedett tárolóban lehet elhelyezni.

(2) A trágyalé szippantásáról, illetve a trágya és a trágyalé kiszállításáról szükség szerint, de legalább negyedévente egyszer az állattartónak kell gondoskodnia a jogszabályokban előírt keretek között rendszeresen.

(3) A trágya- és trágyalétároló űrtartalmát a tartott haszonállatok darabszáma és a tartástechnológia figyelembevételével kell meghatározni. A tároló kapacitásának alkalmasnak kell lennie legalább három hónap alatt termelődött trágya elhelyezésére.

(4) A trágya kezelése, tárolása során úgy kell eljárni, hogy a talaj és a talajvíz ne szennyeződhessen.

18. §

(1) Az állat tulajdonosa az állathullát, annak elszállításáig köteles zárt helyen, illetve zárt göngyölegben tartani.

(2) Az állathulla ártalmatlanná tételénél az állategészségügyi előírásoknak megfelelően kell eljárni.

III. FEJEZET

KEDVETELÉSBŐL TÖRTÉNŐ ÁLLATTARTÁS SZABÁLYAI

Eb- és macskatartás szabályai

19. §

(1) Ebtartás a város egész területén e §-ba foglalt feltételekkel megengedett.

(2) Az egylakásos és a többlakásos kertes családi házak, sorházak udvarán háztartásonként legfeljebb két eb – és egyszeri szaporulata három hónapos korig – tartható. Külterületen eb számbeli korlátozás nélkül tartható.

(3) Többlakásos épületben, társasházban és ezek udvarain lakásonként egy eb – és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig – tartható.

(4) A (2)-(3) bekezdésben meghatározottnál nagyobb létszámú eb indokolt esetben a Mezőgazdasági és Turisztikai Bizottság külön engedélyével az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Szekszárdi Intézete és a hatósági állatorvos szakvéleményének figyelembevételével tartható. Az engedély kiadására az érdekképviseleti szervek véleményének kikérését követően kerül sor.

(5) Az ebtulajdonos köteles az ebet úgy tartani, hogy az mások nyugalmát ne zavarja, testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon.

Ha az ebtulajdonos a feltételeket nem biztosítja, akkor az ebtartást meg kell szüntetni.

(6) Ebet póráz nélkül futtatni csak az arra kijelölt területen szabad (vásártér, volt motocross pálya területe).

(7) Ebet póráz nélkül a (6) bekezdésben felsorolt területek kivételével, harapós természetű és nagytestű ebet szájkosár és póráz nélkül közterületre kivinni tilos.

(8) Élelmiszer- és vendéglátó üzemekbe, üzletekbe, helyiségekbe, szórakozóhelyekre, játszóterekre, egészségügyi intézményekbe, bölcsődékbe, óvodákba, iskolákba, strandokra ebeket - az üzemeltető által meghatározott feltételek mellett, a vakvezető kutya kivételével - még pórázon sem szabad bevinni.

(9) Ebek ürítése a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986.(II.21.) ÉVM-EüM együttes rendelet 13. § (3) bekezdése alapján közterületen csak az erre kijelölt helyeken, továbbá a járda melletti víznyelőbe engedhető meg. Bármely más helyen az általuk okozott szennyezés eltakarításáról az eb sétáltatója köteles gondoskodni.

(10) Az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997.(V.28.) FM rendelet 212. § (1) bekezdés alapján az eb tartója - a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási, a vám- és pénzügyőri szervek, a határőrség kivételével - köteles az eb tartási helye szerint illetékes jegyzőnek bejelenteni, ha az állata

a) a három hónapos kort elérte,

b) elhullott vagy elveszett,

c) tartási helye három hónapnál hosszabb időre megváltozott, vagy

d) új tulajdonoshoz került.

(11) A bejelentés alapján az eb nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodája látja el.

(12) A Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodája feladatellátása során az eb tulajdonosát az eb azonosítása céljából egyedi azonosító sorszámmal látja el. Az eb azonosító sorszám beszerzésének költségei az állat tulajdonosát terhelik. Az eb tulajdonosa köteles az eb azonosító sorszámot az eb nyakörvén elhelyezni, s az azonosító sorszám elvesztése esetén annak pótlásáról gondoskodni.

20. §

Többlakásos épületben (I. számú állattartási övezet) lakásonként legfeljebb két,- egyéb lakóterületen több macska tartható.

21. §

(1) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről (eladás, elajándékozás stb.) gondoskodni.

(2) Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos.

IV. FEJEZET

Veszélyes állatok tartásának szabályai

22. §

(1) Az I. számú állattartási övezetben veszélyes állat nem tartható.

(2) Veszélyes állat – a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999.(VIII.13.) KöM-FVM-KNÖM-BM együttes rendeletben foglaltak szerint – szakhatósági hozzájárulás alapján a jegyző engedélyével az abban meghatározott feltételek mellett tartható.

(3) A veszélyes állatot zárt helyen úgy kell tartani, hogy emberi életet, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen.

V. FEJEZET

KÖZTERÜLETEN MEGVALÓSULÓ ÁLLATTARTÁS

23. §

(1) Közterületen haszonállatot csak pórázon (kötőféken), az emberre, valamint állatra való veszélyességet meggátló módon lehet vezetni. A város belterületén (utcán, tereken, parkok területén, közutak mentén, sportpályákon stb.) haszonállatot legeltetni és felügyelet nélkül hagyni tilos.

(2) Az állatot közterületen felügyelő személynek, az állat által okozott szennyeződést haladéktalanul el kell távolítania.

24. §

Közterületen kóborló állatok befogásáról, elszállításáról, valamint megőrzéséről a gyepmester gondoskodik. Az állat befogásáról az illetékes állatorvost értesíti. Az állat őrzéséről a befogást követő két hét elteltéig a Gyepmesteri Telepen a gyepmester gondoskodik. A tulajdonos ezen időszak alatt a költségek megtérítésével az állatot kiválthatja. A két hét eltelte után a gyepmester a befogott állatot az állatmenhelyre szállítja.

VI. FEJEZET

SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELKEZÉSEK

25. §

(1) Aki

a) a rendeletben, illetőleg egyedi engedélyben meghatározott darabszámot meghaladó állatot tart,

b) csak engedéllyel tartható állatot engedély nélkül tart,

c) a haszonállattartás rendelet 15-18. §-ában meghatározott közegészségügyi, d) állategészségügyi és környezetvédelmi követelményeit megszegi,

d) haszonállatot közterületen legeltet, illetőleg azt felügyelet nélkül hagyja,

e) a kedvtelésből történő állattartással más nyugalmát zavarja,

f) közterületre ebet póráz, illetőleg nagytestű ebet póráz és szájkosár nélkül kienged,

g) a felügyelete alatt álló állat által közterületen okozott szennyeződést nem távolítja el,

h) a tulajdonában lévő kutya nyakörvén a kutya közterületen történő tartózkodásakor nem helyezi el a 19. § (12) bekezdés szerinti eb azonosító sorszámot

szabálysértést követ el és 30. 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés tetten ért elkövetőjét a közterület-felügyelő 500 Ft-tól 10.000 Ft-ig terjedő helyszíni bírsággal sújthatja.

Egyéb rendelkezések

26. §

E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény, az állam és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. tvr., a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997.(II.26.) Korm. rendelet, a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998.(XII.31.) Korm. rendelet, az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998.(XII.31.) Korm. rendelet, az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999.(XII.28.) Korm. rendelet, a méhészetről szóló 15/1969.(XI.6.) MÉM rendelet, a veszélyes és a veszélyesnek minősített eb tartása engedélyezésének díjáról szóló 15/1997.(II.5.) BM rendelet, az ebek veszélyessé minősítésével összefüggő szakhatósági eljárásról és az ebek egyedi azonosításának díjáról szóló 15/1997.(III.5.) FM rendelet, az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997.(V.28.) FM rendelet, a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999.(III.31.) FVM rendelet, a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999.(VIII.13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény és a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001.(IV.3.) Korm. rendelet idevonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. §

(1) Jelen rendelet 2004. január 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésekor a rendelet rendelkezéseibe ütköző módon állattartást folytatók kötelesek 2004. március 31-ig tevékenységüket jelen rendelet előírásainak megfelelően megváltoztatni.

(3) Az e rendelet hatálybalépése előtt megkezdett állattartás esetén a tulajdonos a Mezőgazdasági és Turisztikai Bizottságnál, az e rendelet hatálybalépésétől számított 90 napon belül, a tartás folytatása végett kérelmet terjeszthet elő. Az állattartó a rendelet 10. §-ban és 19. §-ban foglalt feltételekre tekintettel kiadott egyedi engedély alapján legfeljebb tulajdonjogának fennállásáig folytathatja az állattartást.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a kedvtelésből történő állattartásról szóló 73/1994.(XII.9.) Kgy. rendelet, továbbá az egyes önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 11/2000.(IV.17.) Kgy. rendelet 5. §-a.

Kocsis Imre Antal	Dr. Ferincz János
polgármester	aljegyző

Záradék:

A kihirdetés napja: 2003. december 3.

Dr. Ferincz János

aljegyző

A 23/2003.(XII.3.) szekszárdi ör. 1. sz. melléklete

I.sz. állattartási övezet:

a./ többszintes lakótelepek illetve lakóházak

Béla tér, Garay tér, Szent István tér, Kiskorzó tér, Liszt F. tér, Flórián u., Szent László u., Kiskadarka u., dr. Szentgáli u., Széchenyi u., Arany J. u., Bakony u-i ltp., Kadarka ltp., Rákóczi utcai 1OO lakásos épület, Bottyánhegyi ltp., Zöldkert u., Mérey ltp., Baktai ltp, Ybl ltp., Csatári ltp., Kölcsey ltp., Wosinsky ltp., Pollack ltp, Toldi u. - Kinizsi u. - Mészáros L. u. által határolt lakóterület, Mészáros L. u. - Bajcsy Zs. u., - Hunyadi u. és a Séd patak által határolt lakóterület, Hunyadi u. - Holub J. u. - Szövetség u. - Tartsay V. u. által határolt lakóterület, Tambov ltp., Tartsay ltp., Wesselényi u., - Bencze F. u. - Kecskés F. u. - Béri B. Á. u. által határolt lakóterület, Székely B. u. - dr. Berze Nagy J. u. által határolt lakóterület, Alisca ltp. Klapka ltp. Hermann O. u, dr. Hirling Á. u., Táncsics utca DK-i és ÉNY-i sarka, Mintalakótelep Otthon utca- Árnyas utca- és a csatári árok által határolt terület, Kőrösi Csoma S. u., Landler Jenő u., Semmelweis u., Augusz I. u., Perczel M. u., Jókai u., Árok u.

b./ Sorházas beépítésű lakóterületek:

Székely B. u., Tanya u., Szüret u., Cserfa u., Újfalussy u., Csapó D. u., Kiskadarka u., Táncsics-köz, Vincellér u., Ibolya u., Kilátó u., Bródy-köz, Bródy S. u., Allende u., Bem u., Benczúr u. K-i oldala, Szabó D. u., Fáy u., Május 1. u., Barátság u., Cseri J. u., Csalogány u., Muskotály utca, Ságvári E. utca., Erkel F. u., Kandó K. u., Puskás T. köz, Kálvária u., Móricz Zs. u., Bakta köz.

c./ Családiházas beépítésű lakóterületek:

Csapó D. u., Leopold L. u., Katona J. u., Babits M. u., Bartina u. a Séd-közig, Mérey u., Bezerédj u., Munkácsy u., Ybl M. u., Csokonai u., Mikes u., , Tompa u., Mátyás Király u., Szent. L. u., Napfény u., Béri B. Á. u., Dobó u., Alkotmány u., Fürdőház u., Tinódi u., Kossuth u. K-i oldala, Lehel u., Rákóczi u., Tolnai L. u., József A. u., Batthyány u., Baka u., Hrabovszky u., Kiss J. u., Kapisztrán u., Dorogi köz, Pince u., Csaba u., Árpád u., Petőfi u., Csonka u., Táncsics u., Honvéd u. nyugati oldala, Szluha Gy. u., Háry J. u., Népfront u., Bródy S. u. K-i oldala, Holdfény u., Rozsnyai u., Lőtér köz, Lajos király utca, dr. Nagy István utca, Magyar S. utca Vitéz utcától északra, Ady E. u., Otthon u. keleti oldala, Holub u. nyugati oldala, Szüret utca, Puskás T. u., Újfalussy u., Hermann O. u. déli oldala, Kerámia u. az Otthon utcától délre, Madách u., Orgona utca, Bikavér u., Bartók B. u., Illyés Gy. u., Kodály Z. u., Vendel István u., Nefelejcs köz, Luther tér, Eszperantó pihenő, Dózsa Gy. u., Vörösmarty u., Találka tér, Halköz, Várköz, Bercsényi u., Bezons park, dr. Tóth Lajos u., Benczúr u., Présház u., Rózsa u., Szakály testvérek u., Damjanich u., Zrínyi u., Dülő u., Pázmány tér.

d) Iparterület:

Pásztor u., Selyem u., Keselyűsi út, Epreskert, Bogyiszlói út, Korsófölde u., Sport u., Páskum u., Vásártér.

II.sz. állattartási övezet:

Családiházas beépítésű lakóterület:

Bocskai-köz, Kálvin tér, Zápor u., Gárdonyi G. u., Martos Flóra u., Kadarka u. nyugati oldala, Kadarka köz, Ezerjó u., Ezerjó köz., dr, Berze Nagy J. u. K-i oldala, Rizling u., Előhegyi u., Kossuth L. u., Esze T. u., Bükk u., Vak B. u., Fürt u., Mecsek u., Klapka Gy. u., Cserhát u., Nefelejcs u., Akácfa u., Hársfa u.,

Vitéz u., Csap u., Kurucz u., Gemenc u., Tüzér u., Alkony u., Kövendi S. u., Tartsay V. u., Vasvári u., Kisfaludy u., Halasi A. u., Bencze F.u., Csébi F. u., Alpári Gy. u., Prantner J. u., Ocskó László utca, Flach Imre utca, Bertók Róbertné utca, Gróf P. u. D-i oldala, Tavasz u., Balassa u., Tormai B. u., Pollack M. u., Mátyás király u.-tól a Nyár u.-ig, Berzsenyi u., Soós S. u., Liszt F. u., Halász B. u., Bólyai J. u., Patak u., Kemény S. u., Vígand J. tér, Rózsamáj u., Cinka u.,Vadász u., Árnyas u., Puttonyos u., Ebes u., Major u., Csopak utca, Tüske utca, Barázda u., Vessző u., Lugas u., Hegyalja u., Szőlő u., Kertész u., Óvoda u., Harang u., Fagyöngy u., Jelky A. u., Honvéd u. keleti oldala, Otthon u. nyugati oldala, Kerámia utca Otthon utcától nyugatra, Benedek apát u., Borzsák u., Dicenty D. u., Parászta u., Séd köz, Kerékhegy utca, Táncsics köz,Csatári u. Vitéz u.-tól délre, Sárköz u., Mester utca, Levendula utca, Kalász u., Szekér u., Muskátli u., Harmat u., Szőlőhegy u., Szérű u., Venyige u., Zengő u., Bartina u. a Séd köztől, Remete u., Kápolna tér, Kisbödő utca, Nagybödő utca, Bálint-köz, Bocskai u., Bethlen G. u., Kablár köz, Hosszúvölgy u., Aranytó u., Béke-telep, Palánki út, Palánk, Bor u., Bartina köz, Barát János u., Sárvíz u., Szilas u., Szőlő köz, Szőlőhegy újtelep, Völgy u.

---

* A rendeletet a közgyűlés a 2003. november 27-i ülésén fogadta el.